Leginkább talán a tudományos-fantasztikus irodalomba illő nyilatkozatok hangzottak el a kormánypártok képviselői részéről a nyugdíjakról az elmúlt napokban, hetekben. Hogy jövőre 1265 lejre nő a nyugdíjpont értéke, de 2020-ra már egyenesen ennek duplájára, 2021-ben pedig 4256 lejre, s így az időskori járandóságok értéke megkétszereződik-háromszorozódik a következő években.
Az új nyugdíjtörvény végre igazságot tesz majd, azonos szolgálati idő, azonos befizetés után ugyanakkora összeget kapnak majd az idősek, véget vetnek a jelenleg tapasztalt anomáliáknak – magyarázza immár hetek óta Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter és Liviu Dragnea szociáldemokrata pártvezér. Az új nyugdíjtörvény a szociáldemokraták kormányprogramjának egyik legfontosabb ígérete volt, közvitára bocsátása után a következő hetekben minden bizonnyal sok szó esik majd a tervezetről, az időskori járandóságról, a költségvetés állapotáról, az ország demográfiai kilátásairól – kérdés csak az, hogy Romániában lehet-e még fontos kérdésekről racionálisan, higgadtan vitatkozni.
Merthogy lenne miről. Azt ugyanis aligha tagadhatja bárki is, hogy új, igazságosabb és az időseknek méltányosabb járandóságot biztosító jogszabályokra igenis szükség van. Mert nemcsak hogy megélni nem lehet sok járandóságból, de megalázó is pár száz lejjel kiszúrni azok szemét, akik évtizedekig becsületesen dolgoztak. Mert szégyen, hogy az országos átlagnyugdíj alig haladja meg az ezer lejt. Mert igazságtalan, hogy egyes ágazatok alkalmazottjai előjogokat élveznek – belügyiek, rendőrök, titkosszolgálati dolgozók –, s a nyugdíjkorhatárnál akár húsz évvel korábban, 45 évesen abbahagyhatják a munkát. Mert felháborító, hogy parlamenti képviselők, szenátorok, tanácselnökök vagy polgármesterek speciális nyugdíjban is részesüljenek.
És mindezek mellett tényleg fontos megvizsgálni azt is, hogy mire futja jelenleg a társadalombiztosítás költségvetéséből, mert az elmúlt évek során csak nőtt ennek hiánya, tavaly elérte a nemzeti össztermék 2,7 százalékát, s ha hinni lehet a gazdasági elemzőknek, a nyugdíjemelés körülbelül 120 milliárd lejbe kerül – ezt az összeget kell előteremtenie tehát a kormánynak. Nem mindegy ezért az sem, hogy milyen a gazdaság jelenlegi állapota és mi várható a következő években, milyenek a demográfiai kilátások, hiszen hiába növelik most az időskori járandóságot, ha 5–10 év múlva nem lesz rá fedezet, mert nem lesz elég járulékfizető alkalmazott, mert rengetegen kivándoroltak, vagy mert éppen pénzügyi, költségvetési válság alakult ki Romániában.
Az ország jövőjét évtizedekre befolyásoló ügyről van tehát szó, ezért is fontos, hogy a nyugdíjreform kérdése minél kevésbé váljék a politikai sárdobálás részévé vagy pillanatnyi politikai érdekek kiszolgálójává. A kormánypártok ne szavazóbázisuk megtartását, szélesítését lássák benne, az ellenzék pedig politikai tőke kovácsolása reményében ne fokozza a különböző társadalmi csoportok közötti megosztottságot. Ha nem képesek felnőni a feladathoz, végleg eljátszhatják az ország jövőjét.