Hiszen emlékezzünk csak: az iskola helyzetét már törvénnyel is próbálta rendezni az RMDSZ, a parlament szintjén ráadásul sikerrel, majd az egészet az alkotmánybíróság elmeszelte. Jelenleg egy könnyebben és több irányból – közigazgatási bíróság, taláros testület – megtámadható jogszabály révén igyekeznek áttörést elérni. Az ellenzék eddigi, magyar ügyek kapcsán nyújtott teljesítményét elnézve borítékolható, hogy nem hagyják ki a lehetőséget, és minden fronton támadást indítanak, hogy ezt a próbálkozást is dugába döntsék. A bíróságok pártatlanságában pedig ismét csak hellyel-közzel bízhatunk. Hogy ne legyenek kétségeik az ellenzék céljai felől, a Népi Mozgalom Pártja már a rendelet hivatalos közlönyben való megjelenése előtt tajtékzott egyet – Marius Paşcan Maros megyei szenátor, az alakulat ügyvezető elnöke tolmácsolásában – alkotmányellenességről, az önkormányzati hatáskörök lábbal tiprásáról és természetesen a kormányzó pártok hazaárulásáról, a budapesti nyomásnak való alárendeltségéről. Amint várható volt, máris tudatták: mindent megtesznek, hogy bírósági úton eltöröltessék a rendeletet. A Nemzeti Liberális Párt még nem jelentkezett, de nagy eséllyel ők sem okoznak majd csalódást.

Az ellenzéki rohamokon túl azt se feledjük, hogy a rendelet egy politikai alku eredménye – Liviu Dragnea szociáldemokrata vezér lassan fél éve ígéri az RMDSZ vezetőinek és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy megoldják az iskola helyzetét. Nagy kérdés, hogy a kormánykoalíció meddig gondolja időszerűnek ennek az alkunak a fenntartását. Minisztériumi rendeletet nem nehéz visszavonni, nem kivitelezhetetlen az iskolahálózat visszarendezése a jogszabály előtti állapotba, a gyerekek és szüleik helyzete pedig eddig sem hatotta meg különösebben a döntéshozókat. Bízzunk tehát abban, hogy a kormánykoalíció nem gondolja meg magát a centenáriumi őrületben, és szeptemberben valóban újraindul a gimnáziumban az oktatás.

Ne tévesszük azt se szem elől, hogy a rendelet csak időszakos megoldást nyújt, az iskola szénáját a majdani akkreditáció igazíthatja helyre megnyugtatóan, legalábbis közép távon – hosszú távról beszélni Romániában egyelőre nagy bátorságra vall, és valahol felesleges. Az akkreditációra bőven van idő, de ez is megakasztható. Ismét csak reménykedhetünk, hogy az érintettek kellően felkészültek, időben lépnek, és képesek kivédeni az akadékoskodásokat, támadásokat.
A kis sikereket is értékelni kell – mondhatnánk –, ünnepelni viszont igencsak korai, a közmondásos medvebőrt ugyanis egyelőre csak felmutatták.