Nincs Székelyföld, nincs magyarság, ha hitében nem erősödik meg, nem újul meg közösségünk, ezért az istenhitre való nevelés minden feltételét megteremtjük, s erre kellő anyagiakat és energiát fordítunk – fogalmazott ft. Kató Béla püspök tegnap a sepsiszentgyörgyi vártemplomban. Az egyházközség hálaadó istentisztelettel ünnepelte, hogy új gyülekezeti házzal, játszótérrel és lelkipásztori lakással is bővült az elmúlt időszakban, amelyhez a megyeszékhely önkormányzata, a hívek és sepsiszentgyörgyiek mellett Magyarország kormánya jelentős összegű, százmillió forintos támogatással járult hozzá.
Mostantól kezdve templomot, imaházat, mindent meg kell tölteni emberekkel, lélekkel, hatalmas munka áll előttetek – szólt előfohászát követően a gyülekezethez Incze Zsolt esperes. Úgy értékelte, fordulópont a vártemplomi gyülekezet életében a közösséget szolgáló épületegyüttes elkészülte, használatbavétele.
Kis népnek, kis nemzetnek is van esélye, ha Istenben bízik, és az ő oltalmába helyezi életét – hangsúlyozta Kató Béla püspök, arra buzdítva a hálaadó közösséget, fedezzék fel újból és újból az Istentől adott erőt. A történelmi nehézségek között sok dolgot megtanultunk, ez adott számunkra erőt, hogy lehet küzdeni, akarni, hogy az életünknek értelme van a mindennapokban – emlékeztetett.
Mint elhangzott, a vártemplomi református gyülekezetben második esztendeje többet keresztelnek, mint temetnek, vasárnap újabb három kisgyermeket fogadott be a közösség.
Bucsi Zsolt Tamás lelkipásztor úgy fogalmazott: ez az, ami erőt ad és előrevisz, s úgy értékelte, a szülők és keresztszülők hatalmas munkát vállalnak azzal, hogy gyermekeiket Isten oltalmába helyezik. Egy gyülekezeti ház vagy templom pedig akkor lesz igazán otthonná, ha a gyermekeket oda viszik. Kifejtette azt is, a vártemplomi egyházközség nem ünnepelhetett volna, ha az építkezésben, bővítésben nem támogatja őket az anyaország kormánya, Sepsiszentgyörgy önkormányzata, illetve mindazok, akik felekezettől függetlenül hozzájárultak anyagiakkal, munkával fejlődésükhöz. Pályáztak uniós forrásokra a templom felújításához is, ám a lehetőséget egyik napról a másikra elvágták – tette hozzá Bucsi Zsolt –, azonban a magyar kormánytól erre is kaptak ígéretet.
A hálaadó istentisztelet folytatásaként a Kálvin téren kialakított történelmi emlékfalnál Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelmek bronzplakettjét Grezsa István miniszteri biztos, Antal Árpád polgármester és Kanyó Albert gondnok leplezte le. A reformáció nagy erdélyi alakjait és jelmondataikat megörökítő domborműveket Gergely Zoltán szobrászművész készítette. Alkalmi beszédében nt. Ősz Sándor Előd egyházkerületi levéltáros kifejtette, Bocskait, Bethlent és I. Rákóczi Györgyöt azért tartják református fejedelmeknek, a fejedelemség legnagyobbjainak, mert egyszerre voltak sikeres politikusok és hitvalló reformátusok, és egyszerre vállalták fel a magyar nemzet függetlenségi harcát. Méltatásában tíz pontban foglalta össze politikai, egyházi tevékenységük jellemzőit, egyebek mellett azt, hogy mindhárman nemzetben gondolkodtak, látókörük és nemzetképük túlterjedt saját uralkodásuk határain, nemcsak az erdélyi fejedelemségért, hanem az egész magyar nemzetért dolgoztak.
Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – ezzel a Bethlen Gábor testamentumából kölcsönzött jelmondattal indította ünnepi beszédét Grezsa István miniszteri biztos, miután a meghívott elöljárókkal átvágta a nemzeti színű szalagot az új gyülekezeti ház bejáratát díszítő székely kapunál. „Erdély aranykora a törvényszerűen bekövetkező vérzivatarok ellenére azt üzeni a mába, hogy Trianon után száz esztendővel lehetséges talpra állnunk, munkával és hittel mindent elérhetünk a 21. században. Zsinórmérték kell hogy legyen számunkra a gyakran idézett bethleni mondat: nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Megújítjuk iskoláinkat, óvodáinkat, bölcsődéket építünk, s ha rákényszerítenek, marosvásárhelyi orvosi egyetemet” – fogalmazott.
Úgy vélte, Erdélyben, Székelyföldön csak magunkra számíthatunk, nem bízhatunk abban, hogy minden ígéret ellenére szavatolják azokat a kisebbségi jogokat, amelyek mindenkit megilletnek Európában.
Mint mondta, amennyiben nem kapjuk meg azt, ami jár, akkor alázatos építkezéssel fogjuk kivívni és megszerezni, s ennek alapját az teremti meg, hogy Magyarországot ma olyan kormány és miniszterelnök vezeti, aki érti a szolgálat lényegét. Hangsúlyozta azt is, „amíg polgári és nemzeti kormánya van Budapestnek, addig ugyanúgy tekintünk a székelyekre, a kárpátaljaiakra vagy éppen a Kanadába szakadt testvéreinkre, mint azokra, akik a mai Magyarország területén születnek”. Úgy vélte, fontos lenne az is, hogy „román barátaink megértsék, az erdélyi tolerancia és a Szent István-i gondolat az, hogy kinyújtsuk kezünket a velünk élő testvérnépek felé, mert közösen kell felépítenünk az új Kárpát-medencét és az új Közép-Európát”.
Antal Árpád polgármester örömét fejezte ki, hogy olyan közösségi komplexumot avatnak, adnak át a megyeszékhelyen, amely a ma körülményei között a nemzet ügyét szolgálja. A vártemplom évszázadokon át a közösségi élet központja volt, de védelmet is nyújtott támadás, betörés esetén. Nemcsak városunk egyik ritka, középkori épülete, hanem megmaradásunknak, erőnknek, kitartásunknak a jelképe – vélekedett.
A vártemplomi gyülekezetben több a keresztelő, mint a temetés
Lukács Bence Ákos vezető konzul úgy értékelte, aki építkezik, az bizalommal van a jövő iránt, s azáltal, hogy a közösség számára építünk valamit, egyúttal magunkat, egymást is építjük.
A vártemplomi református egyházközséget gyarapító létesítményeket Kató Béla püspök áldotta meg, majd Bucsi Zsolt lelkipásztor köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak és segítettek abban, hogy megépülhessen – Zakariás Attila tervei alapján, Bíró László és csapata kivitelezésében – az új gyülekezeti ház és a játszótér, a lelkipásztori lakás, az új kerítés és székely kapu, a történelmi emlékfal, illetve megújuljon a régi parókia is. Beszámolt továbbá az életet támogató Bölcső és vár egyesületük megalapításáról, majd szeretetvendégségre hívta az ünneplőket, akik nemcsak megtekinthették, de birtokukba is vehették az új közösségi tereket.
