Az erőszakba torkollt demonstráció ügyében vizsgálódó hatóság főügyésze arról is beszámolt, hogy nem találták még meg a tüntetésen megvert csendőrnőtől ellopott fegyvert. A tiltakozáson résztvevők panaszain kívül tegnap a Nemzeti Liberális Párt, valamint a Dacian Cioloş vezette Románia 100 Platform és másik 16 civil szervezet is bűnvádi feljelentéseket helyezett kilátásba. A katonai vádhatóság főügyésze szerint a csendőrség egyes képviselőivel szemben a „hivatali visszaélés” és „bántalmazás hivatali eljárásban” elkövetésének gyanúja merült fel.

Előbbinél azt vizsgálják, hogy a csendőrség működését szabályozó törvénynek megfelelően adták-e ki a tömegoszlatási parancsot és azt, hogy a korábbi csendőri beavatkozások eleget tesznek-e az arányosság elvének. Utóbbi a túlkapásokra, vagyis azokra az esetekre vonatkozik, amelyek során egyes csendőrök indokolatlanul bántalmaztak békés tüntetőket. Corb azt valószínűsítette, hogy a nyomozást kiterjesztik a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanújára is, amiatt az – erőszakos tömegoszlatást megelőző – eset miatt, amikor egy, a tömegen keresztül utat törő csendőrosztag két tagját rendbontók körülvették, és majdnem meglincselték. A két letepert csendőrt – köztük egy huszonéves csendőrnőt – ugyanis bajtársaik percekig magukra hagyták, és csak úgy menekültek meg a lincselők elől, hogy az erőszakot elutasító békés tüntetők testükkel oltalmazták, és kivonszolták őket a tömegből. A csendőrnőt ért bántalmazáshoz kötődően a főügyész arról is beszámolt, hogy nem találták még meg az áldozattól ellopott fegyvert. Az ügyben a fővárosi ügyészség nyomoz.

Az ügyészek felhívást intéztek minden televíziócsatornához, amelynek volt stábja a helyszínen, hogy bocsássa rendelkezésükre az összetűzésekről készült felvételeket, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak a büntetőeljárás során.

Panaszáradat az ügyészségen

A vádhatóságnál tegnap egymásnak adták a kilincset a feljelentők, akik a csendőrségi túlkapásokra tettek panaszt. A tiltakozás 58 résztvevője törvényszéki orvosi igazolást kért sérüléseiről, így várhatóan a feljelentések délelőtt közölt száma nagyjából megkétszereződhet. Az Agerpres hírügynökség az egyik panaszost, Radu Florin Nicuşort idézte, aki akkor sebesült meg a fején és a vállán, amikor a csendőrség kiszorította a tüntetőket a térről. Elmondása szerint, azért nem szaladt el, mert úgy gondolta, hogy nem eshet baja, ha térdre ereszkedve és kezét a feje fölé emelve jelzi, hogy nem veszélyeztet senkit. A rohamosztagosok mégis végigverték, később pedig szintén a csendőrök voltak azok, akik a mentőautóhoz vezették.

A Mediafax hírügynökség egy Amerikában tanuló román ösztöndíjast diáklányt, Alexandra Scafarschit szólaltatta meg, akinek – az általa ironikusan „magántulajdonnak” nevezett – lábától harminc centiméternyire robbant fel egy könnygázgránát pénteken. Kisebb sérülésekkel megúszta, de a csendőri erőszakot visszaélésnek tekinti, ezért a vétkesek felelősségre vonását követelte. A Digi 24 hírtelevízió arról közölt felvételeket, amint stábjukat – a mikrofont kezében tartó riportert és a kamera mögött álló operatőrt – könnygázzal fújták le, majd az egyik csendőr magyarázatképpen azt mondta nekik, hogy „figyelmetlenségből” támadtak rájuk.

Egy tüntető arról beszélt az adásban, hogy ő is „újságíróként” szenvedte el a csendőri erőszakot, mert állítólag akkor verték meg, amikor telefonjával lefilmezte őket, hogy könnygázgránátokat lőnek találomra a tömegbe, és megpróbálta megtudni tőlük, milyen töltényekkel lövöldöznek.

Érdekes adalékkal szolgált ugyanakkor tegnap Izrael bukaresti nagykövetsége, tudomásuk szerint négy izraeli turista is a csendőrök brutalitásának áldozatává vált pénteken. „A rendelkezésre álló adatok szerint a turisták pénteken este a szállodából egy vendéglőbe tartottak taxival (...), amikor megállították őket, kirángatták az autóból, és annak ellenére, hogy felmutatták idegen útlevelüket és mondták, hogy semmi közük sincs az eseményekhez, megverték őket. (...) A turisták feljelentést tesznek a rendfenntartó erők ellen” – olvasható a nagykövetség közleményében.

A civilek és a politikusok is megmozdultak

A Dacian Cioloş volt miniszterelnök vezette Románia 100 Platform és másik 16 civil szervezet bejelentette, hogy Carmen Dan belügyminiszter, Speranţa Clişeru bukaresti prefektus és a csendőrség parancsnokai ellen is feljelentést tettek hivatali visszaélés miatt az erőszakos tömegoszlatás nyomán. A Románia Együtt Mozgalom vezetője, Dacian Cioloş szerint a tüntetés „egyrészt a beépített vagy beépült provokátorok, huligánbandák, másrészt pedig az állami hatóságok, a csendőrség aránytalan reakciója miatt fajult el. Azok számára, akik ott voltak, és akik hisznek a demokráciában, nagyon fontos tisztázni, hogy kit terhel adminisztratív felelősség, illetve büntetőjogi felelősség mindazért, ami ott történt”. „Meggyőződésünk, hogy pénteken este a Victoriei téren jelen levő csendőrök egy része jóhiszeműen járt el, de olyanok is voltak, akik indokolatlanul alkalmaztak erőszakot esetenként békésen tüntető, védtelen személyek ellen. Utóbbiakat mielőbb azonosítani kell és felelősségre kell vonni, a csendőrségbe vetett bizalom visszaállítása érdekében” – fogalmaz a közlemény. Cioloş azt is jelezte, hogy alakulata az érintettek rendelkezésére bocsát egy feljelentésmintát, „hogy harcoljanak jogaikért, kérjenek magyarázatot”.

A Nemzeti Liberális Párt rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kezdeményezte, hogy a belügyminisztert a törvényhozás védelmi bizottsága elé idézzék, és egyszerű indítvánnyal akár menesszék tisztségéből.

Ludovic Orban pártelnök szerint parlamenti bizottságot kellene létrehozni a tüntetés és az afrikai sertéspestis körüli helyzet kivizsgálására. „Nekünk a két pestissel, a sertéspestissel és a vörös pestissel van gondunk, de tulajdonképpen a sertéspestis is a vörös pestis miatt terjedt el” – nyilatkozta. A kormány által erre a hétre megadott szabadnapok miatt Orban hétfőre látja esélyesnek összehívni a parlamentet. Az elnök bejelentette azt is, hogy a rendfenntartó erők augusztus 10-ei fellépése kapcsán bűnvádi feljelentést tesznek a belügyminiszter és a bukaresti prefektus ellen, illetve a liberálisok módosító javaslatot dolgoznak ki a rendfenntartó erők tevékenységét szabályozó törvényhez.

Az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöksége közleményben ítélte el a fővárosban, a kormányellenes tüntetések után tapasztalt csendőri erőszakot. Meglátásuk szerint a hatóságok brutális fellépése összhangban van a kormány azon szándékával, hogy a lehető legrövidebb időn belül elfojtsák több tízezernyi ember elégedetlenségét, ám ez az erőszak eszközeivel is elképzelhetetlen. Egy elnyomó, megfélemlítésre építő, korrupt rendszer ellen tiltakozni alkotmányos joga bárkinek, az az ország pedig, mely ezt a jogot nem tartja tiszteletben, kiírja magát az európai demokráciák sorából – fogalmaznak. Hozzáteszik: Románia politikai és morális válságban van, az átláthatatlan kormányzás, a mindent átszövő korrupció, valamint az egymást váltó miniszterelnökök alkalmatlansága pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ezt jelzi, hogy már jó ideje számos tömegtüntetésre került sor Bukarestben, valamint Erdély és Románia más nagyvárosaiban is.

Az utcára vonuló tízezrek üzenete egyértelmű: a rendszerszintű korrupció és a felelősségre vonástól menekülő, tisztségeik betöltésére rendre alkalmatlannak bizonyuló politikusok a teljes ország és gyermekeink jövőjét árulják ki.

Akik részt vettek a hétvégi bukaresti megmozdulásokon, egy élhetőbb és működőképes Románia mellett tették le voksukat. Ezzel szemben a csendőri túlkapások azt üzenték minden békés állampolgár számára, hogy Románia századik születésnapjához közeledve sem képes felnőtt, európai állammá válni. Az állampolgáraira támadó erőszakos hatalom a legrosszabb történelmi időket idézi, épp ezért mihamarabb szükség van a csendőri vezetők, valamint az őket utasító politikusok felelősségének megállapítására, valamint a szükséges – büntető – intézkedések megtételére – vélik.

Pengeváltás Iohannis és az SZDP között

A Szociáldemokrata Párt közleményben Klaus Iohannis államfőt tette felelőssé a társadalom megosztottságáért. A párt szerint az államfő próbált hívei segítségével erőszakos lázadást szítani a diaszpóra pénteki demonstrációját kihasználva, hogy eltávolítsa a legitim kormányt a hatalomból. Megállapítják, hogy Románia a centenárium évében megosztottabb, mint valaha, a türelmetlenség tetőfokára hágott, példátlan verbális erőszakot és állami intézmények elleni támadásokat eredményezve.

A kormánypárt szerint mindezért Iohannis a felelős, aki ahelyett, hogy „minden román elnöke” lenne, és alkotmányos szerepét betöltve egyensúlyi tényezőként viselkedne, inkább a „megosztó” akar lenni a társadalomban.

A kormánypárt érthetetlennek nevezte, hogy azok az egyenruhások, akik az államfőnek hűséget esküdtek, nem támogatást kaptak részéről, hanem éppen Iohannis volt az, aki szemrehányással illette őket, „tekintélyüket és hitelüket aláásva”.

A kormánypárt azzal vádolja az elnököt, hogy az SZDP- és kormányellenes utcai tiltakozást, az „anarchiát” bátorította. Az SZDP abból következtetett az elnök felelősségére, hogy Iohannis hívei is részt vettek a pénteki tüntetés szervezésében, és szerintük „tudatosan erőszakot szítva” provokáltak összetűzéseket a karhatalommal, azzal a céllal, hogy a társadalmi felháborodás nyomás alá helyezze és kikényszerítse a kormány leváltását. Ugyanaz volt a „forgatókönyvük”, mint amellyel lemondásra kényszerítették a szociáldemokrata Ponta-kormányt. A közlemény végén felhívást intéztek az államfőhöz, hogy viselkedjen felelősen, mindenki elnökeként és támogassa jóhiszeműen az ország fejlődését, tiszteletben tartva a választók akaratát.

Klaus Iohannis szerint Románia „akut társadalmi válságba jutott”. Az elnök felvetette, hogy esetleg „azok akartak diverziót kelteni, akik térdre akarják kényszeríteni az igazságszolgáltatást és a korrupcióellenes harcot”.

Az államfő szerint a Szociáldemokrata Párt az elmúlt másfél évben lejáratta a kormányzást és a törvényhozást, vitatott intézkedéseivel, kaotikus, irracionális kormányzásával, valamint a bírói és ügyészi hatalom elleni támadásaival felbolydította az országot, és most már egy megtorlás is része a megnyilvánulásainak.

Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a karhatalmi erők vétlen emberekre, újságírókra, nőkre és gyermekekre támadtak.

Úgy vélte, a felelősöket gyorsan azonosítani kell, és meg kell büntetni „a (tüntetők közé vegyült) huligánokat is, és azokat is, akik nem tudták vagy nem akarták elszigetelni őket, hogy ezáltal lehetőséget teremtsenek a békés tiltakozás eltérítésére”. „Arra kell koncentrálnunk, hogy megvédjük a polgári, európai értékeket, amelyben a vétkesek elnyerik büntetésüket, amelyben a politikai pártok nem bűnözői csoportokat, hanem a társadalmat képviselik, amelyben a normalitás a szabály, és nem a kivétel” – fogalmazott. Az államfő a kormánypártnak is üzent: az SZDP-nek meg kell értenie, hogy kártékony a párt jelenlegi vezetése és a kormány, és felszólította a szociáldemokratákat, hogy vegyék komolyan az utóbbi napok tüntetéseit (melyeken a polgári kiállást könnygázzal, vízágyúval, gumibottal büntették), „és értsék meg, hogy nem az emberek ellen, hanem az emberek érdekében kell kormányozniuk. Az emberek, ha semmibe veszik őket, továbbra is lázadni fognak. A román civilizált nép, nem érdemli, hogy felelőtlen politikusok megbélyegezzék” – hívta fel a figyelmet.

Az elnök továbbá felszólította az ellenzéki pártokat, hogy legyenek tekintettel az ország érdekeire – gátat vetni a jelenlegi hatalom visszaéléseinek –, tegyék félre „büszkeségüket és kicsinyes érdekeiket”, és kezdjenek párbeszédbe, mert a váltás nem jön magától. Az ellenzéken is múlik az ország stabilitása – fogalmazott, hozzátéve: „bármekkora is lesz a nyomás a PSD részéről”, ő továbbra is a jogállam megerősítéséért fog küzdeni. Iohannis végül kitartásra biztatta a civil társadalmat. „Ne hagyjátok magatokat elbátortalanítani, mert minden jóra fordulhat, de ehhez valamennyiünk erőfeszítésére szükség van. Fontos, hogy a civil társadalom éber legyen, hisz mérhetetlen hozzájárulása volt az elmúlt évtizedekben a román demokrácia alakításához” – részletezte, leszögezve: nem lázítás a célja, hanem felelős magatartásra buzdít, mivel „csak együtt változtathatunk ezen az állapoton”.