A szél és a nap

2008. augusztus 2., szombat, Kiscimbora
Vitatkozott egy időben a Szél a Nappal. Azon folyt a disputa, hogy melyikük erősebb.

Egyszer azután azt mondta a Nap a Szélnek:

— Tegyünk próbát, amott megy egy köpenyeges ember, próbálkozzunk meg rajta, melyikünk az erősebb, melyikünk veszi le a válláról a köpenyeget.

Hozzáfogott először a Szél, megragadta az ember gallérját, tépte, cibálta előre-hátra a köpenyeget, de mentül erősebben rángatta, a szegény ember annál erősebben burkolta bele magát, s nem engedte elvetetni a köpenyeget.

Mikor aztán a Szél hasztalan kifárasztotta magát, akkor hozzáfogott a Nap: elkezdett mosolyogni az utasra melegen, mindig melegebben. A jámbor lassanként kiburkolta magát a köpenyből, azután levetette egészen, később levetette a kabátját és a mellényét is.

― Látod ― mondotta a Nap a Szélnek ―, hogy én erősebb vagyok, mint te?

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 487
szavazógép
2008-08-02: Múltidéző - Cserey Zoltán:

Önkormányzati közgyűlések Háromszéken (18—19. század)

A rétyi Antos-kúria
1847-től már Székely Károly mint frissen megválasztott követ küldi országgyűlési jelentéseit a számon kérő kézdivásárhelyi önkormányzatnak. Az egyik központi téma, melyről részletesen beszámol, a hadkiegészítés kérdése újoncok sorozásán keresztül. Ezt Erdélyben 11 000 személyben szabták meg. Ez a törvény már jóval liberálisabb szellemben keletkezett a francia háborúk idején alkalmazott gyakorlathoz képest, amikor noha hangsúlyozták az önkéntesség elvét, mégis erőszakos eszközökhöz folyamodtak. A katonai szolgálat idejét nyolc évben állapították meg; a gazdaság folytatására nélkülözhetetlen személyeket ideiglenesen a szolgálat alól felmenthették; az újonckiállítás sorshúzással történt; a sorozás alkalmával a testi adottságokat és magasságot is figyelembe kellett venni; a szolgálat idején rokkantá vált katonát holtig szóló nyugpénzzel kárpótolták; az újoncokat csak az Erdély területén található ezredekben lehetett alkalmazni.
2008-08-02: Kiscimbora - x:

Gazdag Erzsi: Part alatt

Part alatt,
Part alatt
Laknak-e még
Nagy halak?