Bildt, aki a nemzetközi közösség boszniai főképviselője is volt, a svéd közszolgálati rádiónak nyilatkozva leszögezte: ilyen egyezség soha nem létezett, és nem történt egyetlen olyan próbálkozás sem, hogy ejtsék a vádat a boszniai szerbek háborús időkbeli politikai vezetője ellen.

Karadzic a Nemzetközi Törvényszéken csütörtökön tartott első meghallgatása után a törvényszék által nyilvánosságra hozott írásos nyilatkozatában azt állította, hogy Richard Holbrooke egykori amerikai főtárgyaló ― az 1992―1995 közötti boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodás fő kovácsa ― 1996-ban az Egyesült Államok nevében kötelezettséget vállalt arra, hogy a Nemzetközi Törvényszék nem vonja felelősségre. Holbrooke egy csütörtök esti tévéinterjúban ― korábbi cáfolatai után ― ismét tagadta, hogy annak idején büntetlenséget ígért volna Karadzicnak cserébe a politikai életből való távozásáért.

Bildt a rádiónyilatkozatban egyébként súlyos hibának nevezte, hogy Karadzicot nem fogták el a NATO-vezetésű boszniai békefenntartó erők, miután a daytoni megállapodás alapján Boszniába vezényelték őket. Annak, hogy Karadzicot nem vették őrizetbe a múlt század 90-es éveiben, Bildt szerint nagyrészt az az oka, hogy az Egyesült Államokban nem volt meg hozzá a kellő politikai akarat, mert féltette katonái életét egy szomáliai hadúr elfogására 1993-ban tett, súlyos véráldozatokat követelő kísérlet után.

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező ENSZ-törvényszék népirtással, háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolja a volt boszniai szerb elnököt. Karadzicot több mint egy évtizedes bujkálás után idén július 21-én Belgrádban fogta el a szerb titkosszolgálat, a szerb kormányzat pedig szerdán kiadta Hágának.