Egyre divatosabb lett, hogy az egyetemek a vakációban is képzéseket szerveznek, amelyek másfajta információt, de a tantervvel összefüggő tananyagot szolgáltatnak a mesteri, doktori képzésben részt vevő hallgatóknak. Munkámnak köszönhetően, amelyet a sepsiszentgyörgyi Green Energy Innovációs Klaszter keretében végzek, már több alkalommal is részt vehettem az ESEIA (European Sustainable Energy Innovartion Aliance) által vezetett HR 2020-as pályázat BioenergyTrain (BET) rendezvényein. Ezúttal a lisszaboni egyetemen.
A pályázat hat európai uniós tagállam 15 intézete között kialakított konzorcium részvételével valósult meg, természetesen az EU által biztosított költségvetéssel. Az idén a helyszín a napfényes Lisszabon volt, a házigazda az NLEG (National Laboratory on Energy and Geology) intézet, a teret a Lumiár Campus biztosította. A kéthetes intenzív képzés idei témaköre a biofinomító folyamatok és a fenntarthatóság. A biofinomító fogalom egy integrált technológiai rendszer, amelyben a biomassza (fahulladék, mezőgazdasági hulladék, energianövény stb.) minden komponensét felhasználják, a vegyileg nem hasznosítható anyagot az energiatermelésben értékesítik. Vagyis hulladékmentes technológiát alkalmaznak.
Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy Székelyföldön már a kommunizmusban léteztek hasonló iparágak, például a keményítőgyár, a szeszgyárak, amelyek kevés módosítással ma is gyárthatnák termékeiket, és integrálhatnák az új folyamatokat, hiszen a biofinomításban alkalmazott műveleti egységek itt már léteztek és hatékonyan működtek. Na, de ez a múlt: akkoriban volt ipar, ám nem volt helyi mérnökképzés, nekem is Temesváron kellett tanulnom. Ha ezek a létesítmények ma is léteznének, sikeresen rendezhetnének a térségben működő egyetemekkel karöltve hasonló, jóval gyakorlatiasabb nyári egyetemeket.
Kár volt ócskavasként eladni a gyárakat, a mai székelyföldi viszonyok között ilyent felépíteni és működtetni szinte lehetetlen.
A képzésen 25 mesteri és doktori képzésben részesülő hallgató vett részt a twente-i, gratzi, zágrábi és a helyi lisszaboni Műszaki Egyetemről, az oktatók a BET-pályázatban részt vevő partnerintézetek szakemberei, egyetemi tanárai voltak. A nyári egyetemen e sorok írója előadást tartott a biofinomítás, illetve vállalkozástan témakörében. Nagy élmény volt és egyben kihívás is egy csapatban dolgozni neves tanárokkal, kutatókkal. A képzés első hetében elméleti előadásokat tartottunk, a hallgatók megismerkedhettek a témakör elemeivel, az előadók színvonalas előadásai minden kérdésre választ adtak az iparággal kapcsolatosan. A napi négy másfél órás előadás-sorozatot délutáni panelbeszélgetések egészítették ki.
A második héten négy témakörben gyakorlati képzés zajlott. Az első témakör a biofinomító alaptechnológiák, folyamatok bemutatása volt, ahol laboratóriumi kísérleteken keresztül a tengeri alga és a gabonatermesztés során keletkezett mezőgazdasági hulladékot az elsajátított kezelési módszerekkel bontottuk elemeire, és meghatároztuk a részt vevő anyagok minőségét, illetve mennyiségét. A második modul a biogáztermelés technológiai és laboratóriumi kísérleti szerkezetét mutatta be, a harmadik témakör a citometriás sejtelemzés folyamataival kapcsolatos adatok, ismeretek bemutatása és kiértékelési módszertana volt. Végül, a negyedik témakör egy folyamatelemzés volt, amely az EU beruházási projekt finanszírozási lehetőségére vonatkozott, és két konkrét kutatási eredmény adataira épülve az IRL készenléti elemzésmodell alkalmazásával a beruházásra vonatkozó adatok hatékonyságát, megvalósíthatóságát tárgyalta. A módszert a KiK Innovation Inc. brüsszeli befektető cégcsoport dolgozta ki, és a modellelemzéseket a cég képviselője irányította karöltve a szervező szakértői csapatával.
A nyári egyetem programjában szerepelt még három reprezentatív portugál ipari egység meglátogatása, ezek a papírgyártás, a biogáztermelés, kommunális hulladék hasznosítása és a mikroalga-termelés területén működő vállalatok, ahol a hallgatók élőben tapasztalhatták az elméleti és laboratóriumi kísérletek gyakorlati alkalmazását.
Összegezve: egy sikeres képzés volt, az elsajátított tananyag és a kapott elismervény két kreditponttal gazdagította a részt vevő hallgató tanulmányi eredményeit. Úgy gondolom, a portugál példa követhető, alkalmazható lenne nálunk is, feltéve, hogy van rá igény és akarat, hiszen a megszerzett tudás, tapasztalat átadható.
Dr. Bartha Sándor
