A képzés művészeti és technikai személyzetnek egyaránt szól, mint David Esrig hangsúlyozta, Romániában a színházművészetet sok éven át a párt és kondukátora dicsőítésének rendelték alá, művészeti irányzatokat szorítottak háttérbe vagy értelmeztettek át. Ilyenformán a színházművészet sem fejlődhetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki céljául a mostani képzés. Esrig ugyanakkor a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. Ugyanakkor fejletlen a hang- és fénytechnika, ezeken is javítani kellene. David Esrig, aki kényszerű emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt, az avantgárd szöveggel és a maszkkal mint művészeti kellékkel való munkát ötölte ki a képzésre, az egy hónapos műhelymunka összegzéseként azonban nyilvános előadást nem szándékszik bemutatni, mint indokolta, azért, mert a képzés célja a tanulás, az elsajátítottak bemutatásának ígérete pedig kihatással lenne a színészekre, a bizonyítás kényszere kedvezőtlenül befolyásolná az oktatási folyamatot.

Gerhard Zahn professzor elsősorban épületbiztonsági és állagfelmérési megbízatással vesz részt Esrig mostani csapatában. Ismertette, az unióban egységesítették az előadótermek minimális felszereltségét követelő előírásokat, melyek az előadók és a műszaki személyzet, illetve a nézők biztonságának szavatolása mellett az előadások minőségének folyamatos emelését hivatottak szolgálni. Az előadótermek technikai felszereltsége mostanára hatalmasat fejlődött, az európai színvonalhoz képest a sepsiszentgyörgyi színház nagyon elmaradott, de nem ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy állagfelmérésének kezdetén már kijelentheti: a színház épülete veszélyes, olyannyira, hogy Németországban azonnali bezárás lenne a verdiktum. Megállapításait, felméréseit írásos szakértői vizsgálat formájában terjeszti be, az általa észlelt hiányosságokat pedig egy-két éven belül orvosolni kell. A szükséges módosításoknál figyelembe kell venni az épület sajátosságait, mint mondotta, erőszakos modernizálást az építészeti jellegzetességek megváltoztatásával nem szabad végrehajtani, az is tény viszont, hogy a színházterem kinézete nincs összhangban az épület külső megjelenésével.

Az állagfelmérés és a szakértői vizsgálat második szakaszában a néhai Lux mozi következik, arra próbálnak a szakemberek választ adni, hogyan lehetne az egykori filmszínházat színházi előadóteremmé átalakítani, hiszen az Andrei Mureşanu Színház fontolgatja a jelenleg felhagyott épület megvásárlását — közölte Florin Vidamski, a társulat vezetője.