Több évtizedes tapasztalatom és a szakirodalom megállapítása egybeesik, a régi épületekben, tehát lakóházakban, templomokban, középületekben nem szokott megjelenni a házigomba, sem más hasonló életmódú gomba. Ezek leginkább a már fertőzött épületfával kerülnek a házakba, lakásokba. Akinek tehát faelemekből épített háza van, egészséges állapotát kell megőrizniük. Hogyan? Megadunk néhány figyelemre érdemes szempontot.
Mivel megállapítható, hogy a leggyakoribb fertőzést a padlók alatti törmelékanyagot (is) tartalmazó töltőanyag okozza, el kell kerülnünk, hogy ide régi fatörmelék jusson. Ajánlott a száraz homok, kavics, salak. Akármit is használtunk a feltöltéshez, nedvessé válhat, ha a padlót párát át nem eresztő anyaggal (műparkett, PVC alapanyagú szőnyeg stb.) takarjuk le. A lerakott parkettát nem szabad azonnal lakkozni. Minden levegőzést, száradást gátoló fedéssel legalább egy évet várnunk kell. Továbbá vizes helyiségekben (fürdőszoba, konyha) ne használjunk faanyagot padozatnak, födémnek. Betonnal érintkező gerendavégek alá és köré szigetelőlemezt helyezzünk el.
Fontos: faanyagot csak előzetes gombamentesítés után építsünk be. Az általam ismert esetek több mint 90 százalékában a fertőzést ellenőrizetlen, pótlásra, javításra bevitt bontásból vagy a kovásznai telepről származó anyag okozta. A mentesítésre használt vegyszerek nem lehetnek olyan vegyi összetételűek, amelyek ártalmasak az emberi szervezetre. A faanyagot károsító gombák mellett gondolnunk kell azokra a kártevő rovarokra is, amelyek a padlások teherhordó szerkezeteiben vagy műtárgyakban táplálkoznak, és átalakulásuk során át- meg átfúrják ezeket (szúfajok, darázscincérek, szíjácsbogár, kopogóbogár, házi cincér stb.). A nedves, párás, szellőzetlen lakásokban mind a gombák, mind a rovarok az értékes könyveinket (cellulóz az anyaguk) is megtámadhatják. Könyvárunk időnkénti ellenőrzésére is legyen gondunk.
Következő, a témánkról szóló utolsó írásunkban a gombafertőzött lakás mentesítését és egészséges állapotának helyreállítását részletezzük.
