Megnevezte, melyik szállodában laktak az idegenből érkezettek, és fokozva a feszültséget, azt is elárulta, a négy elszánt alak közelébe férkőzött, de ő megúszta. Ez azért lehetséges, mert szerinte részben maffia jellegű államban élünk, legalábbis a párhuzamos állam a maffia módszerei szerint működik. Ehhez az európai uniós tagállamokban alig hallható bejelentéshez képest nézete, miszerint a külhoni románok fővárosi tüntetése valójában sikertelen államcsínykísérlet volt, csupán hab a tortán, megszokott, néhai kommunista agitátorok világlátására emlékeztető gondolat.
Dragnea előtt szóra emelkedett a zseniális pénzügyi guru, az alapfokon korrupciós váddal elítélt Darius Vâlcov is, ő egészen színes és terjedelmes elméletsorral alapozta meg pártfőnöke kedd esti okfejtését. Vâlcov valójában fantáziadús tézisekkel magyarázta a kormány bizonyítványát, egészen pontosan azt, hogy az országban miért nem sikerül komoly dolgokat megvalósítani, miért nem lehet például autópályákat építeni. Persze, a gazdasági és pénzügyi stratégának szavai eltörpülnek a nagyfőnök mondataihoz képest, hiszen a pártvezér egyszerűen felülmúlhatatlan, amikor ő, az egységességének száz esztendejét ünneplő, illetve tiltakozóit karhatalommal és könnygázzal leckéztető állam harmadik embere azt állítja, hogy az életére törtek. És hogy ezt a példátlanul súlyos ügyet sem a legfőbb ügyészség nem vizsgálja, sem a hírszerző szolgálat nem tud róla, nem is csoda, hiszen Al Capone bukaresti utódai mindent elkövetnek azért, hogy Dragneáék igazsága homályban maradjon.
Míg tehát csekély harminc esztendeje, augusztus derekán a nép legszeretettebb fiát készült megünnepelni, 23-án verssel, dallal, felvonulással köszöntve őt és hálálkodva mindazért, amiért megvédte országát a zsarnok Nyugat imperializmusától, az ember ember általi kizsákmányolástól, íme, most sem marad el az augusztusi csinnadratta. Nem, mert a kommunista párt szellemiségét követők végre igazi vezetőre találtak, aki ismét megvédi népét és országát az álnok Nyugattól, mi több, e derék férfi majdhogynem ugyanazt az elhivatottságot képviseli, mint a meggondolatlanul kivégzett diktátor. Igaz, eközben Európában egyre jobban csodálkoznak a nép mostani, vidékről felkapaszkodott fián, ki elődjéhez hasonlóan küzd a kapitalisták, mai szóhasználattal a multinacionális vállalatok ellen, de ez nem háborgatja őt és táborát.
Augusztus huszonharmadika újra emlékezetes: nem csupán Liviu Dragnea nyilatkozatai keltenek példátlan megbotránkozást, hanem ismét vannak, nem is kevesen, kik a legújabb kondukátort éltetik, tapsolják. Hiszen úgy látják, igaz hazafi, ki népéért és országáért küzd, rendületlenül és elkötelezetten, azért, hogy ő maga és lekötelezett, szolgalelkű párttársai, a gondolkodni képtelen alattvalók serege gondtalanul élhessenek.