Oroszország nem ért egyet azzal, hogy a balti államoknak a Szovjetunión belüli léte „megszállás” volt, és nem tartja lehetségesnek a kárpótlás kérdésének mérlegelését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak tegnap Szocsiban.
„Természetesen egyáltalán nem értünk egyet a szovjet megszállás kifejezés használatával” – mondta Peszkov, hangsúlyozva, hogy a kártérítés kérdése egyáltalán nem vethető fel. Mint mondta, „ez nagyon régi téma”, amellyel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni arról a hozzájárulásról, amelyet a balti államok a szovjet korszakban kaptak az infrastrukturális, gazdasági és szociális fejlődésükhöz.
Peszkov arra reagált, hogy az észt igazságügyi minisztérium kedden közleményt adott ki, amely szerint a tárcavezető, Urmas Reinsalu és lett hivatali partnere, Dzintars Rasnacs azt tervezi, hogy megvizsgálja az Oroszországgal szemben a szovjet megszállás miatti kárpótlás követelésének lehetőségét. A két miniszter kifejezte készségét, hogy az ügyet a nemzetközi jog keretei között, az ENSZ szintjén rendezzék.
Lettország, Litvánia és Észtország három évvel ezelőtt közös nyilatkozatot fogadott el, amelynek értelmében törekedni kell a szovjet megszállás okozta kár megtérítésére. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint egyedül Lettországban 30 milliárd dolláros kártérítést tartanak szükségesnek.
1939. augusztus 23-án írták alá Moszkvában a Molotov–Ribbentrop-paktum néven elhíresült német–szovjet meg nem támadási szerződést, amelynek a titkos záradéka hosszú évtizedekre véget vetett a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) függetlenségének. 1989 augusztusában a baltikumi függetlenségi törekvések egyik leglátványosabb eseményére került sor, amikor is közel kétmillió ember alkotott élőláncot a szabadságért.
