Az Omnibus cégkatalógus nemrég közölte az árbevétel szempontjából legsikeresebb székelyföldi cégek ötvenes listáját. Alább a Háromszéki vállalkozásokra vonatkozó adatok korántsem kimerítő elemzése révén igyekszünk rövid helyzetképet adni az elmúlt négy év – 2014-2017 – helyi gazdasági folyamatairól.
Az internetes cégkatalógus az ötvenes toplista összeállításánál a pénzügyminisztérium által idén júliusban közzétett adatokat dolgozta fel. A Háromszékre vonatkozó adatokat a szerkesztők két kisrégióra bontották, így külön listát állítottak össze Alsó-Háromszék (Sepsiszék és Erdővidék), illetve Felső-Háromszék (Kézdi- és Orbaiszék) cégeiről. Ugyanakkor lajstromba vették a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokat is. Mi a két lista összevonásával igyekszünk elemezni a folyamatokat.
Árbevétel-növekedés
A legeredményesebb száz háromszéki vállalkozás tavaly összesen valamivel több mint 3,5 milliárd lej árbevételt valósított meg. Az adatsorból egyértelműen kiderül, hogy – ugyan korántsem azonos arányban évről évre – 2014 óta ez a mutató folyamatosan növekszik. A jelzett időszakban ugyanis a 2014-es, mintegy 2,67 milliárd lejes összárbevétel négy év alatt csaknem egymilliárd lejjel bővült. A vizsgált utolsó két év vonatkozásában a növekedés mintegy tízszázalékos.
Tevékenységi területek tekintetében Háromszéken magasan a legnagyobb árbevételt az élelmiszer-ipari cégek valósítottak meg, ezek közül is a két, baróti és sepsiszentgyörgyi tejgyár, hiszen ez a két vállalat adja a száz cég összárbevételének közel 19 százalékát. De az élelmiszer-feldolgozó és -forgalmazó vállalkozások között előkelő helyet foglal el a Bertis és a Toró Impex is. Százmillió lejes árbevétel fölötti megvalósítással büszkélkedhet továbbá a Dunapack és az RGT, vagyis a sepsiszentgyörgyi kartondobozgyár és a nadrággyár, a kézdivásárhelyi Nexon és a Zarah Moden (gumiabroncs nagykereskedés és készruhagyár), valamint a sepsiszentgyörgyi Walor Ro Kft. (CNC megmunkálás). Ez utóbbi egy év alatt 31 százalékkal növelte árbevételét, ami a legmagasabb a százmilliós forgalom fölötti kategóriában. De jelentős növekedést ért el a Covasnalog Kft., amely logisztikával és raktározással foglalkozik (2006-os, közel 18 millió lejes eredményét csaknem megduplázta), valamit a Toró Impex (37 százalékos növekedés egy év alatt).
Az árbevétel-növekedési számsorokból kiderül, hogy az első száz cég elsöprő többsége növelte azt, van olyan cég (a személyszállítással foglalkozó Mecena kft.), amely több mint kétszáz százalékkal bővítette forgalmát, de közel háromszorosát valósította meg a 2016-os eredményének a kovásznai Coni-Tras Exportpeckaging csomagolástechnikával foglalkozó cég, míg a sepsiszentgyörgyi autóalkatrészeket forgalmazó Karlo-Roberto Trade Com cég 130 százalékkal „növekedett”.
Egyébként, míg 2014-ben elegendő volt mintegy 1,19 millió lejes forgalom, hogy a százas listára egyáltalán felkerüljön egy vállalkozás, vagyis ennyi volt az úgynevezett belépési küszöb, tavaly már 5,4 millió lejt kellett megvalósítania.
Háromszéken összesen nyolc vállalkozás valósított meg több mint százmillió lejes árbevételt, kilenc cég 50–100 millió lej közötti árbevételt ért el, míg hatvankét cég forgalma 10–50 millió lej között volt.
A növekedés mellett néhány top-százas vállalkozásnál csökkenő árbevétellel voltak kénytelenek számolni, s bár korántsem kizárólag, a csökkenő árbevételt az építkezésben érdekelt cégek regisztrálták.
Kevesebb alkalmazott
Az alkalmazottak számát tekintve a lista elején az élelmiszer-ipari és a könnyűipari cégek szerepelnek, de míg 2015-ben még három vállalat foglalkoztatott ezernél több alkalmazottat, tavaly csupán egy, a kézdivásárhelyi New Fashion. Összességében 2017-ben a legtöbb munkavállalót foglalkoztató száz háromszéki cégnél félszáz alkalmazottal kevesebb dolgozott, mint 2016-ban.
Következtetések
Bár messzemenő következtetéseket a két mutató alapján összeállított listákból aligha lehet levonni, az mindenképpen megállapítható, hogy a tavalyi év „nyertesei” az élelmiszert előállító, illetve forgalmazócégek voltak, a „vesztesei” pedig az építkezésben dolgozó vállalkozások. Tulajdonképpen a háromszéki adatokból is az derül ki, hogy a gazdasági fejlődés motorja a fogyasztás volt, míg a beruházások hiánya jelentős módon érinti az itteni építőipart.