Lemhény ősi székely település, olyan személyiségekkel büszkélkedhet, mint a csomortányi családból származó Tamás, aki Háromszék főkapitánya volt, Báthori Endre küldöttje Mihály vajdához, a sellemberki és a goroszlói csaták résztvevője, itt pihent meg a moldvai betörésből visszatérve a későbbi fejedelem, Kemény János, itt utazott át Bem József a moldvai útjáról visszatérve 1849-ben.
De van a településnek olyan családja, amelynek leszármazottjai szerte a nagy világban megbecsülést szereztek és büszkén vallották lemhényi eredetüket. Ez volt a népes Dani család, Dani Gergely és Mária (született Hollanda) családja. Hihetetlen, de igaz, hogy húsz gyermek szülei voltak, akik közül tizenötöt neveltek fel. Volt, aki otthon maradt, a föld mellett, mint apjuk, de többségük tanult ember lett: tanár, orvos, pap, rendőr... A tanárok közül kettő engem is tanított, Szilveszter és Árpád, mindkettő orosz nyelvet.
E ritka népes család sarja volt Dani Árpád a későbbi jeles pedagógus, aki 1926. december 16-án született.
Szülei a föld megmunkálásából tartották fenn a családot. A sok száj élelmezése nem okozott gondot. Édesanyjuk minden nap friss ételt tett az asztalra, ,,soha nem ettem másnapos ételt”, mesélte gyermekeinek. De azt is hozzátette, hogy „igazán csak az evett, aki hamarabb felkelt”.
Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, valószínűleg Dénes László tanító oktatta, aki a Szent Mihály-hegyi római katolikus vártemplomról szóló Halottak meséje című régi történetet jegyezte le. A gimnáziumot Kézdivásárhelyen a Kantában végezte. A tanulás mellett dolgoznia kellett, kaszált, takart a mezőn, erdőlt apjával és nagyobb fiútestvéreivel.
Érettségi után a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem hallgatója, 1950-ben diplomázott orosz nyelv és irodalomból.
Első munkahelye 1950 őszétől a Székely Mikó Kollégium. Egykori tanítványai a legnagyobb tisztelettel emlékeznek vissza arra a három évre, amikor őket tanította. Ebbe az intézménybe még újabb három évre visszatér tanítani.
1953-ban áthelyezést nyer a 2. számú Leány Középiskolába, ahol 20 évet tanít, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Kollégái igen nagy tisztelettel övezték, felfigyeltek lelkes, egyenes, erkölcsös tartására – ezeket az adottságokat a családi házból hozta, szellemiségét pedig vallásos nevelése határozta meg.
Hadnagy Anna igazgatónő (1952–1954 között) javaslatára 1953-ban aligazgatónak nevezik ki Gocz Erzsébet helyébe, a tisztséget 1955-ig töltötte be. 1968-ban egy évig ismét aligazgató, együtt Kelemen Józseffel, akivel szoros egyetértésben, elsősorban gazdaságilag fejlesztik az iskolát. Gondolok itt a ,,Dani-vár”-ra, a hátsó épület és a könyvtár közti teraszra, a közmunkával emelt komplex épületre, amelynek földszintjén asztalosműhely és technológiai szakterem, emeletén pedig színpaddal ellátott díszterem kapott helyet,  „mely építkezés Dani Árpád tanár lelkes irányításával és szervező tevékenységének köszönhetően meglehetősen gyorsan ment végbe” (Kelemen József után). Mindez történt abban az épületegyüttesben és telken, amely ma a Mihai Viteazul Főgimnáziumnak ad helyet.
Dani Árpád olyan nagyszerű tantestület tagja volt, amelyben kiválóan képzett pedagógusok tanítottak: Szász Tibor (matematika), Rácz Lajos (idegen nyelv), Gocz Erzsébet (földrajz), Rác Gábor (fizika), Dobolyi László (román), Harkó József (földrajz és történelem), dr. Páter Zoltán (matematika), Bogdán Antal és Román Vilmos (testnevelés), Balogh Attila (matematika) és mások.
Érdekességképpen említem meg, hogy a diákság nagy részét magázta, gondolom, a tisztelet jegyében, csak akiket közelebb érzett magához tegezte le. Nekünk, diákoknak furcsa volt ez a közeledési forma. Nézésével meg tudott igézni, érces hangjából melegség áradt, tartásában, tetteiben a határozottság lenyűgözte a diákságot.
Módszerei a Makarenkó-kor elveit túlhaladták. Gyakorlati jellegű nyelvtanításával sarkallta növendékeit a nyelv elsajátítására. Nem Gogol és Tolsztoj életrajzi adatait kellett felmondani feleléskor, hanem a saját életedre kellett kivetíteni  azokat a szavakat és tevékenységeket, melyeket az illető írókról a tankönyv előírt.
A székely ember nyers, de bizalomkeltő modorával váltott ki tiszteletet, akire kollégái és növendékei felnéztek. Nem csak mint pedagógus volt ilyen, a családban is a következetesség, melegség példaképül szolgált két gyermekének (Árpád Németországban urológus, Mária nyugalmazott családorvos).
Példás egyetértésben élt fél évszázadot feleségével, a papolci Becsek Emma tanítónővel.
37 évi szolgálat után 1987-ben vonult nyugdíjba.
Szeretett családja és tisztelői 2000. február 8-án bekövetkezett halála alkalmából rótták le végső tiszteletüket a közös temetőben levő sírjánál.