Egy erdélyi magyar költő kilépett a Román Írószövetségből
Több forrásból is megerősített hírek szerint Kányádi Sándor, neves romániai magyar költő és közéleti személyiség, a Napsugár című kolozsvári ifjúsági folyóirat szerkesztője, kilépett a Román Írószövetségből és lemondott állásáról. Hírforrásaink tudni vélik, hogy Kányádi Sándor döntésével tiltakozni kívánt a mai romániai antidemokratikus állapotok, valamint az erdélyi magyarságot ért diszkrimináció miatt. Tiltakozása nemkevésbé abból a keserűségből fakadt, hogy a román hatóságok megtagadták tőle a lehetőséget, hogy egy svédországi előadókörútra szóló meghívásnak eleget tegyen.
(1984/45. számú jelentés, 1984. szeptember 5.)
Magyar nemzetiségű zenészek elbocsátása Marosvásárhelyen
A Marosvásárhelyi Filharmónia jelentős többségében magyar muzsikusokat foglalkoztató zenekar. Tavasszal – gazdasági okokra hivatkozva – Bukarest úgy rendelkezett, hogy felére kell csökkenteni az alkalmazott zenészek számát. A Filharmónia akkori vezetője, Szalmán Loránd megtagadta a rendelkezés végrehajtását és lemondott állásáról. A helyére lépő Csíki Boldizsár kezdeményezésére az együttes tagjai úgy határoztak, hogy lemondanak fizetésük 50 százalékáról, s így biztosítják azt, hogy a régi összetétel megmaradjon és egyetlen zenész se maradjon munka nélkül.
A bukaresti hatóságok, annak ellenére, hogy tudomásul vették a Filharmónia alkalmazottjainak döntését, ez év júniusában úgy rendelkeztek, hogy továbbra is meneszteni kell 40 embert. Helyüket pedig állítólag már be is töltötték 40, román vidékről Marosvásárhelyre hozott új muzsikussal.
(1984/46 számú jelentés,1984. szeptember 5.)
Hírek a Nagyváradi Református Egyházkerületből
Augusztus első napjaiban a Nagyváradi Református Egyházkerület püspökségén Papp László püspök Józsa Imre nagylaki, Balog Béla szemlaki és Tőkés László temesvári lelkészt egy olyan nyilatkozat aláírására kényszerítette, mely szerint e három lelkész semmiféle egyházi tevékenységet nem folytathat. Ugyanakkor felhívja a figyelmüket, hogy sem más, sem a saját egyházuk belső ügyeibe ne avatkozzanak bele.
Augusztus 20-án Papp László telefonon utasította az egyházkerülethez tartozó egyházmegyék espereseit – az egyházmegyék vezetőit –, hogy augusztus 23–24-én tilos istentiszteletet tartani és harangozni, még temetés esetén sem. A másik romániai református egyházkerületben – a kolozsváriban – nem történt ilyen utasítás.
Szeptember 5-én a dél-erdélyi Végvár faluban ünnepséget tartottak a falu templomának 100 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepséget Székely Béla helyi lelkész szervezte. Az ünnep előzményeihez tartozik az is, hogy az ünnepséget Papp László letiltotta, majd oly módon engedélyezte újra, hogy az ünnepségen elmondott beszédeket a püspökség cenzúrázta, valamint megtiltotta, hogy a rendezvényen a helyi lelkészen kívül más aktív egyházi személy is részt vehessen. A megemlékezés a körülményekhez képest sikeresen zajlott. A felszólalók a cenzúra ellenére is kiemelték a falu nevének szimbolikus értelmét. Az ünnepségen mintegy 100-an vettek részt.
(1988/53. számú jelentés, 1988. szeptember 7.)
Magyarellenes diszkrimináció a katonai sorozásokon
Romániában a kisebbségekkel szembeni diszkriminatív lépések még a katonai sorozás alkalmával is külön hangsúlyt kapnak. Jellemző példa erre, hogy a kolozsvári  egyetem matematika és informatika szakára felvételt nyert egyetemistákat az idén nemzetiségi hovatartozásuk szerint, elkülönítve sorozzák be. Így a román anyanyelvűek Erdélybe, a magyarok által is szép számmal lakott Marosvásárhelyre kerültek, míg a magyar egyetemisták az óromániai Craiova városába, és ott is büntetőszázadoknak minősített munkaszolgálatos egységekhez.
(1989/81. sz. jelentés, 1989. szeptember 6.)
Szerkesztette: Szekeres Attila