Megszoktuk, hogy míg a szomszédos országokban új óvoda- és iskolaépületekről, bővülő diákétkeztetési programról, az iskoláskorú gyermekeket nevelő családok anyagi tehermentesítéséről számolnak be tanévkezdéskor, Romániában a kapkodás, előkészületlenség, fejetlenség jellemzi a becsengetés körüli időszakot.
Több száz iskola és óvoda kezdi a tanévet egészségügyi működési engedély nélkül, közel négyezer tanintézményben nincsenek meg a tűzvédelmi feltételek, tankönyvek tucatjai hiányoznak annak ellenére, hogy a visszaállamosított tankönyvkiadást minden eddiginél hatékonyabbnak ígérték, amelyek pedig időre elkészültek, azok közül egyeseket (lásd a VI. osztályos biológia, földrajz és történelem tankönyveket) máris botrány övezi a hemzsegő hibák miatt. A szaktárca közölte: újabb láncszemet építenek be az amúgy is hosszú ellenőrzési folyamatba, az egyenként mintegy százhetvenezer példányban kinyomtatott kiadványok digitális változatában az emberi szervek a helyükre kerülnek, a térképek és történelmi események dátumai hibátlanok lesznek, és az érintett szövegrészek helyes változatát kinyomtatott változatban megkapják az iskolák.
Mégsem csupán az említettek miatt keserű a tanévkezdés. Magyar közösségünk több tízezer diákját, szüleiket, tanáraikat és tanítóikat alázzák meg folyton a magyar oktatást ért megszorításokkal. A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium körüli packázások a végleges engedély után is folytatódnak, a MOGYE (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem) és a Petru Maior Tudományegyetem tervezett összevonásával egyértelműen a magyar nyelvű orvosképzést kívánják elsorvasztani, a Dăncilă-kabinet legújabb húzásával a román nyelv tanítását lehetetlenítik el a magyar elemi osztályokban.
A kormányfő augusztus 23-án látta el kézjegyével azt a kormányrendeletet, amely szerint a kisebbségi elemi oktatásban kizárólag román szakos felsőfokú végzettségűek tarthatják meg a románórákat. A nyári szünidő utolsó napján közzétett gyakorlati útmutatóban tér ki Valentin Popa oktatási miniszter arra, hogy ahol nincs elegendő román tanár, ott a román tagozat egyetemet végzett tanítói is elvállalhatják a románórákat. Egyértelmű, hogy számítottak rá, a székely megyékben tanárhiány miatt arra hivatkoznának, hogy a rendelet nem alkalmazható, ezért bővítették a kört, nem törődve azzal, hogy a szakma megkérdezése nélkül kiagyalt intézkedés ötvenkétezer magyar kisiskolást és háromezer magyar tanítót érint. Úgy tűnik, sem a szakma, sem a szülők tiltakozása nem számít, a rendelet azonnali visszavonására vonatkozó igény figyelmen kívül marad, mivel az RMDSZ igen-igen távolról, kívülről nézi a történteket, ugyan nem helyesli azt, ami történik, de „ej, ráérünk arra még” Pató Pál-i politikával a parlamenti vita során kíván eredményt elérni.
A káosz és keserűség ellenére ma becsengetnek minden iskolában, és a diákok örvendenek egymásnak, régi barátaiknak, a legkisebbek pedig büszkék arra, hogy már ők is iskolások.