Székelyföld közkedvelt süteményét ezúttal különleges ízekkel társítva is megkóstolhatták a gasztronómiai rendezvény látogatói, hiszen volt belga csokival és málnával társított változat, de csokicseppes, cseresznyés és sajtos egyaránt kérhető volt a mogyorós vagy mandulás mellett. A tapasztalat azonban azt mutatja, a kürtőst fogyasztók körében továbbra is a hagyományos, azaz a cukormázas vagy a diós a legkedveltebb, ezekből sorakoztattak fel kóstoló gyanánt ízléses standjaikon a versenyzők is. Idén háromszékiek mellett Hargita és Maros megyéből is érkeztek csapatok a fesztivállal egybekötött megmérettetésre, s eljött Magyarországról a Vitéz Kürtős csapata is, akik hatodik alkalommal szerveznek majd október derekán Budapesten kürtőskalács-fesztivált.

Az anyaországi vállalkozás társtulajdonosai – András Tünde és Bálint Gáspár – székelyföldiek (akárcsak munkatársaik túlnyomó hányada), akik egy hagyományos – egyikük nagymamájától származó – recept alapján előbb itthon, majd Magyarországon vágtak bele bő egy évtizede a parázs fölött sült, közkedvelt sütemény elkészítésébe. Akkor, a 2000-es évek elején kuriózumnak számított Budapesten a kürtőskalács, nekünk pedig büszkeséget okozott, hogy van egy nemzeti süteményünk, melyet az anyaországi magyarság örömmel fogad és szeret, így elhatároztuk, hogy népszerűsítjük, küldetésünknek is tekintjük ezt – fejtette ki lapunknak András Tünde.

Évente mintegy száz rendezvényen vesznek részt csapataikkal, a hat évvel ezelőtt indított budapesti kürtőskalács-fesztiválon pedig a hagyományostól eltérő, új ízeket, illetve kürtősből készült desszerteket is bevezettek – ezeket egyébként a sepsiszentgyörgyi rendezvényen is kínálták. Ízesítésben mindenképpen az édes vonalon belül maradunk, úgy gondoljuk, a sós vagy egyéb ízekkel a kürtőskalács elveszíti jellegét, ugyanakkor ragaszkodunk a hagyományos elkészítési módhoz, a tésztát dagasztjuk, parázs felett sütjük – fűzte hozzá a szentegyházi származású hölgy. Érdeklődésünkre úgy fogalmazott, tisztességes megélhetést lehet építeni a legismertebb székely süteményre, és nagyon büszkék arra, hogy övék Magyarország legnagyobb kürtőskalács-készítő vállalkozása, több állandó üzletük és számtalan szolgáltatásuk van, és nagyon sok embernek biztosítanak munkát – mutatott rá.

Rövid terepszemléjét követően a zsűri hosszasan értékelte szombaton a versenyre beküldött hagyományos, cukormázas kürtőskalácsokat, s hozzájuk hasonlóan nagyon sokan kóstolták meg a helyben készült, friss édesség számtalan változatát. Hasonlóan bő volt a kínálat lángosból is, emellett számtalan desszertfélét, bonbonokat, cukorkákat, csokoládékülönlegességeket, töltött kürtőskalácsot, mézet és lekvárt is kínáltak a látogatóknak. A mesterség rejtelmeibe a Bodvaj Egyesület vezette be a gyermekeket, a kisbaconiak ötletes módon a malomtól a kész termékig minden szakaszt bemutattak: énekelve, körtánccal őrölték a búzát, majd lisztet szitáltak, szították a parazsat, végül az előkészített dorongokra rácsavarták a dagasztott, illatos tésztát és megsütötték azt.

Szombat délután közben elkészült Erdély leghosszabb – 13 méter és 5 centi – kürtőskalácsa is, melyet a farkaslaki Kovács Kalács csapata ezúttal a Diószegi Pékséggel karöltve sütött meg a főtéren. Az eredményhirdetést már sötétben és szemerkélő esőben várták nagyon sokan a fesztiválszínpad előtt, s mint azt a zsűri tagjai elmondták, szigorúan bíráskodtak, elveikből nem engednek, mert az a cél, hogy olyan magas minőségű termék kerüljön ki a csapatok keze alól, mely valóban méltó az arany fokozat minősítésre. Ennek hiányában idén nyolc csapat – köztük két háromszéki – kürtőskalácsát ezüst fokozattal ismerték el, bronz minősítést heten kaptak – ebből három Kovászna megyei csapat –, a részvételért pedig további két versenyzőt díjaztak. Az év székelyföldi kürtőskalácsa díjat végül a farkaslaki Kovács Kalácsnak ítélte a zsűri.