A marosvásárhelyi belvárosi Keresztelő Szent János-plébániatemplomban, majd az iskolaudvaron nyitotta meg a tanévet az újraalapított II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. Az ünnepségen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke is.
A szövetségi elnök felszólalásában rámutatott, nemcsak Maros megyében, hanem egész Erdélyben próbára tette a magyar emberek tűrőképességét a katolikus gimnázium korábbi ellehetetlenítése. „Ezt a próbát nem gyorsfutóknak találták ki. Mi viszont hosszú távra rendezkedtünk be, és bármilyen nehéz is volt, álltuk az elénk gördített akadályokat” – fogalmazott. Kelemen Hunor szerint mindenki számára üzenete van annak, hogy a katolikus iskola ügyében nem sikerült legyűrni a magyar közösséget. Szerinte a közösség megtanulta, hogy „egyetlenegy iskolát sem hagyhat elveszni”, és ez azoknak is üzenet, akik „ma is leselkednek, és csak arra várnak, hogy újból lecsapjanak”.
Jakubinyi György szerint nemzetközi politikai nyomással sikerült elérni, hogy újrainduljon a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium. Az egyházfő felidézte: 1989 után az erdélyi római katolikusok abban reménykedtek, hogy szabadságban és jogállami körülmények között élhetnek. Ehhez képest csalódásként élték meg, hogy csak húsz év késéssel sikerült az egyháznak visszaszereznie a kommunista diktatúrában államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit, és csak ez után két évvel sikerült elindítani a magyar római katolikus iskolát, amit viszont rövid működés után újra megszüntettek. Az érsek rámutatott, hogy az erdélyi magyar katolikusok magyarként is, katolikusként is kisebbségben élnek, de ragaszkodnak jogaikhoz. Az egyháznak sajnálatos módon állandóan készen kell állnia a gáncsoskodásra – összegzett.
Hasonló szellemben nyilatkozott Tamási Zsolt, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium igazgatója is, aki úgy látja, folyamatosak a próbálkozások arra, hogy az iskola „jóakarói” nehézséget okozzanak, de ezzel együtt kell élni. Szerinte a gáncsoskodásnak az a célja, hogy félelmet és bizonytalanságérzetet ébresszen a közösségben. Az igazgató azonban úgy értékelte, hogy a tanintézet tanárai kellőképpen megedződtek ahhoz, hogy a gáncsoskodás ellenére biztonságos oktatási körülményeket tudjanak biztosítani a diákoknak.
A iskolát, valamint a római katolikus egyházat illetően a hétvégén újabb vádakat fogalmazott meg Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Párt országos ügyvezető elnöke, aki szerint a román nyelvű Unirea főgimnázium kiköltöztetését tervezik a visszakapott épületből. Paşcan vádalapja egy levélre támaszkodik, amelyben a katolikus egyház kéri a városházát, hogy biztosítsa az Unireában tanuló diákok számára a tanuláshoz való megfelelő körülményeket – konkrétan az épületszárny tatarozását. A szenátor nyilatkozatát mind a városháza, mind az egyház cáfolta.
