Mózes László
Fehér karszalaggal jelezték az új tanév kezdetén a pedagógusok, nem értenek egyet a kisebbségi elemisták románoktatását célzó kormányrendelettel. E japán sztrájk szokatlan összefogást, ritkán észlelhető egységet teremtett az erdélyi iskolákban: nem csupán magyar tanítók és tanárok fejezték ki ellenkezésüket a hórukkos és átgondolatlan, a kisebbségi oktatókat megalázó intézkedéssel szemben, hanem német, szerb ajkúak is hasonló álláspontot képviseltek.
Hiszen az a kormányzati elképzelés, mely méltánytalanul pályán kívül helyezné a nyelvoktatás folyamatából a tanítókat, nem csupán a magyar közösséget sújtja, de hátrányosan érinti az összes, anyanyelvi oktatással még rendelkező romániai nemzeti közösséget is. Nem jelentéktelen, s talán nem is véletlen, hogy erre a legújabb abszurditásra éppen Temesvárról hívták fel a figyelmet az ott élő németek és szerbek oktatói, bízva talán abban is, hogy kezdeményezésüket más térségben élők is felkarolják. Hiszen ez azt is jelentené, hogy nem csupán a tömbben élők állnak ki jogaikért, hanem mindazon kevesek is, akik sértőnek érzik azt, amikor megkérdezésük nélkül, érdekeikkel ellentétesen döntenek róluk.
A kormányzati tévedéseket élesen elítélő államfőt nem rendítette meg saját nemzeti közösségének tiltakozása. Klaus Iohannis hazafiságról szólt a tegnapi gyulafehérvári tanévnyitón, ecsetelve, hogy a közoktatási rendszer megújulására lenne szükség. A szász származású elnök szóvá tette ugyan a közoktatásban megszokott kapkodást, de azt már nem fűzte hozzá, hogy a németek számára is elfogadhatatlan a románoktatásra vonatkozó elképzelés.
S hogy még zavarosabb legyen a kép, tovább ködösít az oktatásügyi miniszter. Valentin Popa arról beszélt, a kisebbségi elemi iskolákban ugyan taníthatják tovább a román nyelvet a tanítók, de a törvénymódosítás után ez már nem lesz „az ő kizárólagos feladatuk”. Nem azt mondja, tévedtek, visszavonják, nem gondolták át, nem beszélték meg a kisebbségek képviselőivel, miként lehetne valóban javítani a románoktatást, hanem azt állítja, hogy a „prioritáslista, amely alapján a románórákat kiosztják, megváltozott”. Semmitmondó, üres szavak.
Hogy ez méltánytalan és elfogadhatatlan, egyértelmű. Végre ezt érzékelteti Kelemen Hunor is, mondván, „megalázó intézkedésével” a kormány „totális káoszt” idézett elő, az RMDSZ pedig a törvénymódosítás hatálytalanítását fogja javasolni. Persze, kérdés, milyen eredménnyel, ezért jobb lett volna valahogy elkerülni ezt az esztelen rendelkezést. Így most újra lehet és kell ellenkezni, tiltakozni, mintha nem lenne éppen elég kifogásolnivaló a szociálliberális vívmányok között.
