1 » A jelentés elfogadásához számítás szerint szükség volt a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt részleges támogatására is. Sajtóhírek szerint a belga, a finn, a görög, a holland, a lengyel, a luxemburgi, az osztrák, a portugál és a svéd tagpártok képviselői is igennel szavazhattak.

A magyar jogállamiság ügye a szavazás nyomán az uniós tagországok kormányainak tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az Európai Unió alapértékei.

A szövegben számos aggályosnak ítélt kérdést felsoroltak az alkotmányossággal, a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval kapcsolatban, ahogy a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságával, a kisebbségek és a menedékkérők jogaival, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.

A 7-es cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

Üdvözölték

Üdvözölte a különjelentést összeállító Judith Sargentini, hogy az EP végre felelősséget vállalt és fellépett a magyarországi jogsértések ellen. Strasbourgi sajtóértekezletén azt mondta, szeretné a miniszteri tanács ülésén ismertetni a jelentését, és esetleg valamikor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóján is. „Büszke vagyok rá, hogy a jelentés megkapta az Európai Parlament támogatását, de ez elsősorban a magyar állampolgárok jogairól szól” – emelte ki. „A testület fontos üzenetet fogalmazott meg, mégpedig azt, hogy kiáll minden európai, így a magyarok jogaiért, és megvédi közös értékeinket” – mondotta. „Most az európai vezetőkön a sor, hogy felelősségüket felvállalva már ne csak a partvonalról nézzék végig, hogyan dől romba a magyar demokrácia. Ez a hozzáállás elfogadhatatlan a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletére épült Európai Unióban” – fogalmazott.

Udo Bullmann, az EP szociáldemokrata frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy nem fogják tétlenül nézni, ahogy Magyarország belecsúszik egy autoriter rendszerbe. „Orbán Viktor kormánya immár hét éve dolgozik a hatalmával szemben fékeket és ellensúlyokat jelentő független szervezetek felszámolásán, de ma azt mondtuk, hogy ami elég, az elég” – közölte.

„Franciaország üdvözli az Európai Parlament erős jelzését, amellyel elítélte az uniós értékek rendszerszintű fenyegetettségét Magyarországon, és elindított egy olyan ritka eljárást, amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen” – tudatta az elnöki hivatal.

Szolidárisak Magyarországgal

A lengyel kormány nyugtalansággal fogadja az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás kezdeményezését Magyarországgal szemben, szolidáris Budapesttel – hangsúlyozta Joanna Kopcinska lengyel kormányszóvivő. Leszögezte: az Európai Unió (EU) a tagállamok sajátos jogi, alkotmányjogi, történelmi hagyományainak kölcsönös tiszteletén alapszik, ez a döntés nem járul hozzá az EU megerősítéséhez, sőt, veszélyezteti egységét, felesleges megosztást teremt. Az EU a párbeszéden alapszik, és az összes vitás kérdést éppen a párbeszéd, nem pedig a diktátum útján kell megoldani – húzta alá Joanna Kopcinska. „Szolidárisak vagyunk a magyar nemzettel, amely nemrégiben a választásokon nagyon határozott demokratikus legitimációt adott Orbán Viktor kormányának” – hangoztatta a szóvivő, hozzátéve, az Európa jövőjére vonatkozó döntéshozatalban éppen az állampolgárok hangja  kell hogy döntő legyen.

Az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben megkérdőjelezi az EU-n belüli szolidaritást és egységet – hangsúlyozta Ryszard Terlecki, a lengyel alsóház alelnöke, a kormányzó Jog és Igazságosság frakcióvezetője. Az alelnök kiemelte az erős EU fontosságát, és kifogásolta: az uniós intézményekben egyes személyek arra törekednek, hogy több sebességre osszák Európát. A közép-európai térség országait ez arra készteti, hogy megerősítsék együttműködésüket – szögezte le Terlecki.

Salvini támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Matteo Salvini, a Liga olasz kormánypárt vezetője, belügyminiszter közösségi oldalán fejezte ki támogatását Orbán Viktornak a szavazást követően. Bejegyzésében kiemelte Orbán Viktornak az EP-ben tartott előző napi beszéde azon mondatait, amelyekben a magyar kormányfő kijelentette, hogy Magyarország nem enged a zsarolásnak és megvédi határait. A Liga vezetője bátornak nevezte Orbán Viktor szavait, és támogatását fejezte ki a magyar miniszterelnöknek. Matteo Salvini azt írta: „Nemet kell mondani a szankciókra, nemet egy szabadon megválasztott kormány elítélésére.”

Maurizio Gasparri, a Silvio Berlusconi által vezetett Hajrá, Olaszország szenátora hihetetlennek nevezte a döntését. Kijelentette, a magyar miniszterelnök mindig magáénak mondhatja az olasz jobbközép elismerését azért az egyértelmű és következetes kiállásért, amellyel a keresztény értékeket és a saját történetére, szerepére, identitására büszke Európát védi.

Hibát követett el az EP

Története egyik legnagyobb hibáját követte el az EP Magyarország megbüntetésével – jelentette ki Arnold Vaatz, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője. „Az EP döntésének pusztító hatása lesz, mert a kelet-európai országok az eddiginél is komolyabban elgondolkodnak azon, hogy miként fordulhatnak el Európától nagyobb anyagi veszteség nélkül” – mondta Arnold Vaatz. A politikus előítéletekkel és ideológiai elfogultságokkal terhelt, professzionális elemzést nélkülöző dokumentumnak nevezte a Sargentini-jelentést.
A cseh képviselőház alelnöke nagy hibának minősítette a döntést. Petr Fiala szerint az ilyen lépések ahhoz vezetnek, hogy az államok kölcsönösen nem bíznak egymásban. Meggyőződése, hogy ez nem jó út az európai együttműködés, a bizalom megerősítéséhez. Szerinte a kölcsönös bizalom megerősítése az egyetlen út, amely az Európai Uniót kivezetheti a folyamatosan meg-megújuló válságokból. Petr Fiala úgy vélte: Csehországnak most egyetlen lehetősége van, mégpedig az, hogy kiálljon visegrádi szövetségesei, tehát Magyarország és Lengyelország mellett, és elutasítsa az európai intézmények e két ország ellen tett hasonló lépéseit.

Történelmi döntés született

Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik a hatalomból, és bocsánatot kér mindazért, amit Magyarország ellen tett – jelentette ki Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Úgy vélte, történelmi lépésre szánta el magát az Európai Unió és az EP meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége.
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nyilatkozatában úgy véli: „Az üzenet egyértelmű a magyar kormány számára: nem lehet Európában büntetlenül aláásni és megsérteni az alapvető jogokat és értékeket.”

Rónai Sándor, a DK pártszóvivője arra szólította fel az Európai Néppártot, hogy zárja ki soraiból a Fideszt.

Kiállította a bizonyítványát

Az Európai Unió parlamentje kiállította a bizonyítványt magáról – így értékelte Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője a Sargentini-jelentésről tartott szavazást. A politikus szerint olyan szervezet mondott ítéletet, amely képtelen megőrizni a kontinens kultúráját, megvédeni a határait és növelni versenyképességét. Azt a tagállamot ítélték el, amely képes minderre. Harrach Péter szerint nem nevezhető elegánsnak, hogy az ítélet egy fércmű alapján történt, amely a politikai hazugságok versenyében is dobogós helyre számíthat. Megjegyezte: ellenfeleik megnyilatkozásai során magas hőfokú gyűlöletet tapasztalhattak, de „ez természetesen nem befolyásolhat minket abban, hogy igazságunk tudatában folytassuk a küzdelmet és a belső építkezést”.