Algériai háború Embereket kínoztak

2018. szeptember 15., szombat, Magazin

Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön elismerte, hogy az algériai függetlenségi háborúban (1954–1962) a francia katonák rendszeresen alkalmaztak kínzást, s ez okozta a kommunista ellenzéki Maurice Audin halálát is – jelentette be a francia elnöki hivatal.

Az államfő az erről szóló nyilatkozatot személyesen adta át Maurice Audin 87 éves özvegyének, és bejelentette, hogy megnyílnak az eltűnt francia és algériai katonákról és civilekről szóló archívumok.

A Le Monde napilap történelmi gesztusnak nevezte az államfő lépését, s azt Jacques Chirac 1995-ben elhangzott beszédéhez hasonlította, amelyben az akkori köztársasági elnök elismerte a francia állam felelősségét a zsidók deportálásában. Maurice Audint, az algériai függetlenséget támogató kommunista aktivistát 1957. június 11-én tartóztatta le algíri otthonában a francia hadsereg azzal a váddal, hogy az algériai kommunista párt fegyveres csoportja tagjainak biztosít szállást. A 25 éves matematikust egy helyi épületben többször megkínozták, feleségét pedig tíz nappal később arról tájékoztatták hivatalosan, hogy a férje egy átszállítás közben megszökött. Ez volt a hivatalos álláspont egészen addig, amíg Francois Hollande előző államfő 2014-ben elismerte, hogy Maurice Audin nem szökött meg, hanem a fogva tartása közben meghalt. A francia kormány képviselői és az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának meghatalmazottjai 1962. március 18-án írták alá az eviani megállapodásokat, amelyek véget vetettek Franciaország 132 éves algériai gyarmati uralmának és a hét és fél éve folyó, kegyetlen és véres algériai függetlenségi háborúnak.

A franciák 78 százaléka 1962-ben népszavazáson mondta ki az algériaiak önrendelkezési jogát, a francia iskolákban 1983 óta tanítják az algériai háború történetét, de a francia nemzetgyűlés csak 1999-ben ismerte el, hogy Algériában háború és nem „rendfenntartás” történt. Azóta egyre több a gesztusjellegű megemlékezés Franciaországban a 400 ezer besorozott katona előtti tisztelgéstől az 1961-ben Párizsban lemészárolt algériai tüntetők tiszteletére állított emléktábla 2001-es felavatásáig. A megbékélés időszaka azonban még nem jött el teljesen, miután az algériai háború a mai napig megosztja a francia társadalmat. Az áldozatok számát illetően nincs közmegegyezés: az algériai történészek szerint az ötvenes években 9 milliós lakosú országban mintegy másfél millióan vesztették életüket a hét és fél évig tartó harcokban, a francia történészek szerint viszont a konfliktusnak csupán 400 ezer áldozata volt.

Azzal, hogy Emmanuel Macron hivatalosan elismerte, a francia hadsereg rendszeresen alkalmazott kínzást ellenségeivel szemben a háborúban, feltehetően megnyílik az út az áldozatok pontos számának megállapításához, valamint a szélesebb körű elismeréshez és megemlékezésekhez.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2018-09-15: Magazin - :

Film készült a Csík Zenekarról

Csík30 címmel 25 perces kisfilm készült az idén 30 éves Csík Zenekarról. Kiss-Stefán Mónika rendezését a YouTube-on már láthatják az érdeklődők.
2018-09-15: Magazin - :

Sörfőzés tizenháromezer éve

Már 13 ezer éve főztek sört a Földközi-tenger keleti medencéjében, ötezer évvel korábban, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről talált eddig legősibb bizonyítékok.