Farkas Réka
Újabb árkokat sikerül ásnia, mélyítenie a viszálykeltésről elhíresült kormánykoalíciónak az alkotmány családcikkelyének módosításáról szóló népszavazással. Értelmetlen, kirekesztő, gyűlöletkeltő kampány elé nézünk, a demagóg politikusi nyilatkozatok ezt már a parlamenti „vita” során megelőlegezték. Szinte könnyeztek a szenátorok, amikor Istenről, a biblia tanításairól beszéltek, a család szentségéről szónokoltak, az sem nagyon számított, hogy jó néhányuk már többedik „családját” (feleségét) fogyasztja, csak tessenek szavai az egyháznak, a választóknak.
Az alaptörvény módosítását célzó javaslat szembemegy a civilizált világ gyakorlatával és tovább korlátozza az eddigi, európainak cseppet sem nevezhető meghatározást. Azt kívánja kőbe vésni, hogy a család csak és kizárólag egy férfi és nő házasságán alapulhat. Az ortodox egyház hatékony közbenjárására oly nagy lendülettel próbálják elejét venni a melegházasságok hivatalosítása gondolatának is, hogy alkotmányon kívül helyeznék a gyermekeiket egyedül nevelőket, az elváltakat, az árva, elhagyott kiskorúakat gondozókat és azokat is, akik ilyen-olyan okból nem kívánják hivatalosítani kapcsolatukat, de lehet, nagyobb harmóniában nevelik gyermekeiket, mint kik Isten s világ színe előtt megesküdtek. A hagyományos család védelmének ürügyén a középkorba röpítenék vissza a román társadalmat ahelyett, hogy a nyitottságot, a másság elfogadását segítenék, elindítanák végre Romániát is azon a rögös úton, melyet több nyugati ország bejárt, hogy évtizedek múltán a többség tudomásul vegye: élnek közöttük olyanok, akik mások, mást szeretnek, másképp, és ebben semmi ördögtől való nincsen.
Nem dicséretes az RMDSZ szereplése sem ez ügyben. Néhányan ugyan félszájjal szóltak arról, hogy talán nem kellene összemosni a család és házasság fogalmát, két külön dologról lévén szó, de szavazatukkal támogatták a kezdeményezést. Egyetlen magyar honatya sem emelte fel szavát a másik kisebbség védelmében, ez a választóink akarata jelszó mögé bújva lapítanak, s fel sem merül bennük, hogy ha a toleránsabb viszonyulás pártjára állnának, holnap talán a nemzeti kisebbségek jogainak, követeléseinek elfogadása is természetesebbé válhatna a többség számára.
A szociáldemokraták nagy figyelemelterelő akciója az októberi népszavazás, hisz míg erről szólnak a viták, észrevétlen el lehet fogadni az amnesztiatörvényt és más, önös érdekeket szolgáló jogszabályokat. Pedig mennyivel jobb lenne, ha a családokat nem alkotmányos szabályozással védenék a nem létező veszedelemtől, hanem adókedvezménnyel, nagyobb gyermekpénzzel segítenék, ha olyan törvényeken törnék a fejüket, melyek enyhítenének a mindennapok nyomorúságán, ha arról tennének, hogy ne kényszerüljenek milliók gyermekeiket hátrahagyva külföldön dolgozni. Csakhogy ehhez mind munka és tudás szükségeltetne.
Egyszerűbb (és kártékonyabb) az olcsó populizmus, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés.
