Ha szeptember harmadik hétvégéje, akkor a csernátoni Haszmann Pál Múzeum kertjében burrogtatnak – ezt a két-háromezerre saccolt tömeg két évvel ezelőtt jól az eszébe véste, hiszen a szombati, hatodik Burrogtatón rekordszámú érdeklődő volt jelen. A rendezvényt népszerűsítő plakátokat, emléklapokat és pólókat idén is Kolumbán Hanna képzőművész készítette a Dimény-Haszmann fiúk gyerekrajzai alapján.
A múzeum környékén parkoló több száz jármű rendszámait nézve nemcsak környékbeliek, háromszékiek, hanem több erdélyi megyéből, sőt, román vidékről is érkeztek szép számban résztvevők, régi gépek szerelmesei.
A hat esztendővel ezelőtt gépésztalálkozóként indult rendezvény mostanra a veterán traktorok és gőzgépek „burrogtatása” mellett változatos egész napos programjával tartalmas családi eseménnyé nőtte ki magát.
A megnyitót szombaton 10 órakor nem köszöntőbeszéd, hanem a tavaly életre keltett, a 19. század utolsó évtizedében készült gőzgép jelezte. A látogatósereget a Magyar Gépgyári Művek által gyártott Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth, Dutra, Fordson, valamint McCormick–Deering, Fendt, Dexta, Renault stb. traktorok fogadták a múzeumkertben, ahol a múzeum büszkeségeinek számító álló-vagy műszaki néven stabil motorokkal is lehetett ismerkedni. Míg kezdetben alig egy-két helybeli traktort láthattak az érdeklődők, idén már tíz csernátoni gazda hozta el régebbi vagy újabb típusú traktorát a seregszemlére. A szentkatolnaiak egy része saját készítésű járgánnyal érkezett.
Dimény-Haszmann Orsolya főszervező, a múzeum vezetője arról számolt be, nagyon örül annak, hogy ekkora tömeget sikerült idevonzani. Azt is elárulta, hogy minden évben a gépészek újdonságokkal is készülnek a Burrogtatóra, hol egy stabil motor indul el, hol egy régi traktorba sikerül életet lehelni. Ez idén is így történt, a nyáron már itt jártak magyarországi – gyöngyösi, kiskőrösi, újfehértói, mezőkövesdi, gyáli és szarvasi – barátaik, akik gépeket szereltek, előkészítették azokat a rendezvényre. Míg tavaly még a fűben táncoltak a néptáncosok, idénre már színpad is került a községi önkormányzat támogatásával.
Dimény-Haszmann Orsolya arról is szólt, hogy idén ünnepeli fennállásának 45. évfordulóját a múzeum, ezért nagyon sok programot szerveztek, és mivel az év során a Burrogtató az intézmény legnagyobb rendezvénye, ez lett a középpontja, és mostanra készült el az intézménytörténeti kiállítás is, amely a Damokos-kúriában huszonegy óriáspannón mutatja be dióhéjban a negyvenöt év fontosabb eseményeit.
Az egész napos esemény fénypontját ezúttal is a traktorok felvonulása jelentette. A menet élén Csermák Pál kiskőrösi gyűjtő és restaurátor 1959-ben Magyarországon gyártott és patinásan felújított Dutra U 28-as típusú traktora haladt. Míg tavaly csupán tizenkilenc járgány vonult fel, idén már huszonnyolc traktort lehetett megcsodálni.
A múzeum tulajdonában levő három traktoron kívül csernátoni, szentkatolnai, gyöngyösi, lemhényi, illyefalvi, kézdimartonosi, csíkszeredai és kézdialmási járgányok vonultak fel és tettek egy tiszteletkört Csernátonban – a sort a szentkatolnai Orbán Attila terepjárója zárta –, majd visszatérve a múzeumkertbe, megkerülték a főépületet és leparkoltak.
A Magyarország legnagyobb traktorgyűjteményével rendelkező Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó, gépgyűjtő, a rendezvény támogatója és állandó partnere az idei rendezvény kapcsán elmondta: szerencsére a helyiek magukénak érzik a Burrogtatót, egyre nagyobb számban jönnek el nemcsak látogatóként, hanem segíteni és szerelni is, magukkal hozzák saját gépeiket. Azt is elmondta, hogy idén négy géppel – egy harmincas évekbeli és az 1935-ben gyártott Jonh Deere traktorrral, valamint egy 1925-ös McCormick–Deering és egy Mávag típusú traktorral, utóbbiból nagyon kevés maradt meg – érkezett.
A háromszéki gyökerekkel rendelkező Kádár Zoltán, a mezőkövesdi Hajdu-Ráfis János Mezőgazdasági Gépmúzeum igazgatója az elmondottakhoz még hozzáfűzte: amikor húsz évvel ezelőtt elkezdték a gépésztalálkozók megszervezését Magyarországon először, úgy gondolták, hogy a csernátoni testvérmúzeumban is el kellene indítani egy hasonló folyamatot, mert a jó kezdeményezések mellé odaállnak a gépgyűjtők, a támogatók, a segítő szándékú emberek, akiknek fontos ennek a kultúrának a megőrzése.
A nap folyamán bőven akadt érdeklődő a kézműves-foglalkozásokat kínáló sátorban, ahol papírfonást, nemezelést, festést, gipsznyomdát, csuhéfonást, karkötőbogozást, valamint szövést lehetett kipróbálni, gyakorolni, és a programból a népi gyermekjátékok és a Székely Legendárium bemutatása sem hiányzott. Idén is megszervezték a hagyományos cséplés bemutatását, nem egy, hanem két helyen is csépeltek, egyik helyen a gőzgép, másik helyen pedig a McCormick traktor hajtotta a cséplőszekrényt.
A kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes fellépése után Vargha Mihály szobrász, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg az intézmény 45 évét bemutató kiállítást, majd a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző XI. B osztályos tanulói reneszánsz villámcsődülettel emlékeztek meg Mátyás király születésének 575., magyar királlyá választásának 560. évfordulójáról. A tanulók mellett közreműködött a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete és a Zöld Nap Egyesület. A villmánycsődület szervezője és ötletgazdája Kis Emese tanárnő volt, a táncoktató pedig Tuzson Erika Tünde romántanár. A villámcsődületet legközelebb szeptember 29-én Esztelneken a Tegyünk Kézdiszékért civil társulat által szervezendő falusétán és a béke világnapján mutatják majd be.
Habár a zápor közbeszólt, a villámcsődület után Égigéző címmel Heiczinger Mika, a legendás Misztrál együttes alapító tagja és Fülöp Zoltán csíkszeredai színművész adta elő műsorát, majd a helybeli Pakó András Férfi Dalcsoport tagjai és a furulyás gyermekek léptek színpadra. A sikeres rendezvény tombolahúzással – a negyvenöt évre való tekintettel negyvenöt, a támogatók által felajánlott nyereménytárgyat sorsoltak ki – és Just-koncerttel zárult.
