bokor gábor »  Már meghirdették a növénytermesztői és állattenyésztői szaktanfolyamokat, amelyek azok számára fontosak, akik uniós vagy más forrásokra szeretnének pályázni – mondta Orbán. A pályázati kiírások elején vagy idején jelentkeznek a legtöbben, általában későn ébrednek fel a pályázók, hogy szükségük van a szakképesítésre. „Ajánljuk, hogy aki pályázni akar, idejében lépjen, végezze el a tanfolyamot, szerezze meg a szükséges oklevelet” – intette az érdeklődőket Orbán. A kurzusok 360 órás képzést nyújtanak, az elmélet mellett a tanórák háromnegyede gyakorlati képzés az alapítvány tangazdaságában.
360 órás ökogazdálkodás-képzésre is van lehetőség. Ez szűkebb rétegnek szól, azoknak, akik ökológiai termelésre szakosodtak. A biotermeléshez nem feltétlenül az oklevél, inkább ismeretek szükségesek. Gond, hogy nagyon kevés a minősített bio- vagy ökogazda (a két megnevezés ugyanazt a tevékenységet fedi), aki ténylegesen ismeri a szakmáját, és a szükséges ismeretek birtokában folytatja a termelést.
Mennyire igaz a felfogás, mely szerint a háztáji kiskertekben termelt zöldség, gyümölcs, a havasi gyepeket legelő tehén teje lényegében biominőségű? – kérdeztük a szakembert. „Nem mondanám ezt, a kertekben termett zöldség, gyümölcs biztosan nem. A beltartalom tekintetében sokkal szigorúbbak az előírások. Nem elég, hogy nem használunk vegyszereket, vagy hogy csak istállótrágyát teszünk tápanyag-utánpótlásra. Az istállótrágyának is biogazdaságból kell származnia, az állatoknak biotakarmányt kell enniük, nem kezelhetők antibiotikumokkal. Ezeket a kérdéseket is tisztázzuk a kurzusokon. Az igaz, hogy a havasi legelőkön termelt tej megközelíti a biominőséget, az ott termett fű nem kap műtrágyát, vegyszert. Az is biztos, hogy minőségileg jobb a konyhakertben termett zöldség, gyümölcs, mint a nagyüzemi módon előállított más termékek” – összegzett Orbán Miklós.
Harmadik éve működik a pálinkafőző kurzus. Évente egy csoport indul. A gyakorlatot a Potio Nobilis főzdében végzik a résztvevők. Nem feltétlenül csak azok jelentkeznek, akiknek főzdéjük van, sokan műkedvelő pálinkafőzőként fejlesztik tudásukat. Ők szolgáltatást nyújtó főzdékben főzik a pálinkájukat, de saját maguk állítják elő a cefrét.
Bort is mindenki csinál, mindenféle gyümölcsből, de nem hozzáértő módon, és a végén csodálkozik, hogy nem jó minőségű. Így van a pálinkával is, tudás kell hozzá: fontos a jó alapanyag, a szakszerű cefrézés. Rossz alapanyagból nem lehet pálinkát főzni. A tanfolyam azonnal indul, ha összejön a létszám – tudtuk meg.
Turisztikai idegenvezető-tanfolyam is kezdődik ősztől, ez is szűkebb célközönséget érint, nem minden évben jön össze egy csoport. Ugyanígy várják a jelentkezőket az erdő- és vadgazdálkodási kurzusra is.
A LAM Alapítvány dédelgetett terve, hogy beindulhasson a mezőgépész tanfolyam. Olyan rövid időtartamú, tematikus tanfolyamról van szó, amely a gépkezelők tudását fejleszti, hogy képesek legyenek a jórészt pályázati pénzen megvásárolt, korszerű gépek kezelésére. Lényegében a gépeken található applikációk használatát ismertetik meg a gépkezelőkkel. Nem csak traktorokról van szó, ide tartoznak az arató-cséplő gépek, önjáró betakarító és vontatott gépek, amelyeken már elektronika van. Egyelőre keresik a partnereket, olyan vállalkozásokat, amelyek biztosítanák az oktatás idején a gépeket. Bajorországban láttak hasonló példát, ott a tanfolyamközpont számára gépkereskedők, termelők biztosítják a gépeket – nyilván, a géphasználati idényen kívül. Igény van hasonló kurzusokra, hiány mutatkozik a modern, precíziós mezőgazdasági gépek kezeléséhez értő szakemberekben, de eddig nem találták meg a partnert, aki a gépeket biztosítaná – mondta a szakember.
Orbán Miklós arról is beszámolt, hogy a LAM keretében pályázatíró és konzultációs iroda is működik. Bármilyen pályázathoz nyújtanak szaktanácsadást, a dokumentációk elkészítését is vállalják, mindezt jutányos áron.
Folytatódik a trágyázási, tápanyag-utánpótlási szaktanácsadás is. Ez talaj­vizsgálattal van egybekötve, az vizsgálatokat mobil laboratórium segítségével végzik. Meg tudják mérni a talaj nitrogénnel, káliummal és foszforral való ellátottságát, a kémhatását és szemcseösszetételét is. Megnézik, milyen kultúrák voltak a táblában az előző években, milyeneket terveznek a jövőben. Ezek ismeretében állítják össze a parcellára, kultúrára szabott tápanyag-utánpótlási, illetve meszezési javaslatot. „Drága mulatság, hogy csak azért szórjunk ki ezer kiló műtrágyát egy hektárra, mert a szomszéd nyolcszázat használt, és akkor mi tegyünk többet. Fölösleges olyan tápanyagot kijuttatni, amelyből már van kellő mennyiségben a talajban, nem csak költséges, de környezetszennyező is” – értékelte Orbán Miklós.