Ólomlábon haladni

Ha ólomlábon is, de haladni kell – derült ki a Kisgyörgy Sándor polgármesterrel folytatott beszélgetésből, akitől a településfejlesztés jelenlegi helyzete felől érdeklődtünk.

– Jól halad a helybeli óvoda építése. Sikerült lebontani a tarthatatlan állapotban levő régi épületet és a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola mögött található, félig befejezett ingatlan emeleti részén három új termet és mosdót képeztünk ki önerőből a három óvodás csoportnak mindaddig, amíg felépül a régi helyén az új.

Harangszókor az ovisok

A kicsik többsége magyar anyanyelvű cigánygyerek. Az új épületet egy 500 ezer euró értékű, vissza nem térítendő pályázati támogatásból építtetjük fel. A tervet egy csíkszeredai cég készítette, a kivitelező az erdővidéki székhelyű Zöld út Kft. építőcsoportja lesz. Hosszú volt az út idáig, mert a szerződést még 2016-ban írtuk alá, az építkezés  pedig mostanában indul be. Az épület mellett elegendő hely van, hogy játszóteret alakítsunk ki. Nagy gond, mondhatni az egész község gondja a helybeli iskola régi épületének teljes felújítása-korszerűsítése. Uniós pályázatot tettünk le 8 millió új lej értékben, ami nagyon úgy néz ki, hogy nyerő lesz, fontossága miatt legalábbis annak kellene lennie. Egy új szárnnyal is bővül majd az iskola, a pályázatban szerepel az épület teljes belső felszerelése is.

Sepsikőröspatak történelméről távolabbi vidékeinken élő olvasóink számára Pénzes Loránd történész, tanár és levéltáros sorait idézzük. „A háromszéki katolikus leánynevelésnek jelentős színtere volt az 1892–1948 között működő sepsikőröspataki Kálnoky-intézet, amelyet a katolikus gróf Kálnoky Félixné, született báró Bees Chrostin Ludmilla alapított Gróf Kálnoky Félix, Ludmilla, Imre és Pál Intézet néven két tagozattal: óvodával és leányelemivel, 1936-tól pedig vegyes elemi iskolával (...). Az alapítólevélben katolikusnak alapított intézet újjáélesztésére az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás kínált volna lehetőséget, de az épület visszaigénylését a gyulafehérvári katolikus Főegyházmegyei Hatóság elmulasztotta. Ezzel szemben az intézet alapítójának örököse, Kálnoky Tibor 2003-ban visszaigényelte és vissza is kapta az államtól az intézetnek otthont adó épületet. Ezt néhány évvel később az oktatási minisztérium az épületben működő községi iskola számára megvásárolta (...).”

– Nagyon várjuk, hogy nyerő legyen ez a régi gondokat megoldó pályázat, ugyanis az ingatlant igen megviselte az építése óta eltelt idő – fejezte ki a pedagógus közösség és a mindenkori helybeli szülői bizottság óhaját Vancea Eszter, az iskola igazgató-tanára.

Vancea Eszter

– Fontossági sorrendben a községközpont csatornahálózatának lerakása következne? – folytattuk a beszélgetést a polgármesterrel.

– Ez is késik, ezért akadályfutás a mi munkavégzésünk, mert a tervezet elkészítését megnyerő marosvásárhelyi cég nem állta szavát, augusztusban felbontottuk a szerződést, újra meg kell hirdetni a versenytárgyalást. Kezdhetjük tehát az egészet elölről, erre éppen a napokban bólintott rá az európai uniós pályázatok lebonyolításáért felelős gyulafehérvári központ. Reméljük, hogy a rendelkezések szerinti gyorsasággal a télen sikerül elvégezni a papírformaságokat, és a jövő év tavaszán neki tudunk fogni a munkálatoknak.

– A tervezetben nincsen benne Kálnok, pedig a községhez tartozik. Miért?

– Nincs, mert a kőröspataki munkálatok költségének felső határt szabtak, így abba nem fért bele Kálnok. A településen külön program részeként kell majd kivitelezni a beruházást, és a hálózatot rákapcsolni a községire. Hasonló helyzet alakult ki a két kultúrotthon korszerűsítésének dolgában is. Erre is van egy nyertes pályázatunk 500 ezer euró értékben, a versenytárgyalást is meghirdettük, de formai hibák miatt visszautasítottuk a nyertes ajánlatot, így most azt is kezdjük elölről. Kormánypénzt  pályáznánk a községháza felújítására, az igénylést éppen a napokban készülünk benyújtani. Az ősz folyamán kezdetét veszi majd a földterületek telekkönyvezési folyamata is, erre a tulajdonosok állami támogatásban is részesülnek.

Távlati elképzelései is vannak a községvezetésnek. Ígéret hangzott el a megyevezetés részéről, hogy a csatornázás befejezése után lehetőséget teremtenek a Sepsikőröspatakon áthaladó megyei út korszerűsítésére, miképpen azt sem tartanák lehetetlennek, hogy a Vadas-hágón álló épület és az azt övező terület – távlati turisztikai célok megvalósítása érdekében – átkerülhessen községi tulajdonba.

Gyermekek Mezőtúron

Látogatásunk idején lázas készülődés közepette találtuk a helyi pedagógusokat és tanulókat Kőröspatakon.

– Arra a gyerek testvértelepülési találkozóra készülünk, amelyet Mezőtúr város önkormányzata szervezett, s amelyre minket és a szomszédos árkosi Gelei József-iskolát is meghívták – tájékoztatott Varga Zsuzsa, a sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla-iskola azon pedagógusainak egyike, akik felkészítették és elkísérik a találkozóra a tizenegy gyerekből álló kőröspataki csoportot. A találkozó tematikájában többek között az érintett régiók helyi hagyományai szerepelnek, amelyeket a gyerekcsoportok fognak képviselni és bemutatni. A kollégákkal közösen – köztük Doczi Izabella, Șerbu Georgiana, Már Edit és jómagam – egy sokszínű háromszéki népdalcsokrot állítottunk össze. Ezeket két jó hangú, tehetséges nyolcadikos kislány, Ráduly Renáta és Deák Barta Anikó adja elő háromszéki színeket képviselő népviseletben.

– Tőlünk tizenhat gyerek és velük hat pedagógus megy a találkozóra – részletezte Hunyadi Olga, az árkosi iskola igazgatótanára. Programunk azonos a kőröspataki csapatéval, Páll Zsófia énekes kislányunk fog kevésbé ismert helyi népdalokat bemutatni.

Gyerekeink röviden bemutatják az árkosi népszokásokat, különféle néphagyományokat, oktatójuk Vitályos Ágnes, csapatvezető Berde Éva tanítónő.

– Nagyon várjuk a háromszéki gyerekeket – tájékoztatott telefonos megkeresésünkre Patkós Éva óvónő, a mezőtőri testület tagja. A találkozón Mezőtúr testvértelepüléseinek gyermekcsoportjai vesznek részt Bánságból, Felvidékről és Lengyelországból. Nyertes pályázatnak köszönhetően a háromszéki gyerekek utazása ingyenes. A rendezvény az összetartozás jegyében zajlik „az egység a sokszínűségben” logó alatt. Közös kirándulással zárul, a résztvevők megtekintik a Körös-Maros Nemzeti Parkot, a Szarvasi arborétumot.

Határnézőben

Lassan őszbe hajlik a sepsikőröspataki határ. Minden kultúrája, ahogy tudott, úgy alkalmazkodott az eddig eléggé szeszélyesnek mutatkozó időjáráshoz. Zöld lombtenger még a kukoricatábla, de a mező egy részében megindult a pityókaszedés.

– Sajnos, idén a csapadék gondot okozott, mert a májusi száraz­ságbajokat a június-júliusi bővebb esős időszakok sem voltak képesek behozni a korán induló mezőgazdasági terményeknél – mérlegelt kérésünkre a növénytermesztéssel foglalkozó Bedő Zsolt mérnök. Ennek eredménye pedig jelentős terméskiesés a repcénél és a burgonyánál. Az aszály miatt kevesebbet kötött az utóbbi, s az utána következő időszakban a sok víz miatt túlontúl megnőttek a gumók. Jómagam a kalászosok hektárhozamával meg lennék elégedve, de megjegyzem, hogy annak öntözésére májusban lehetőségem volt. A kukorica egy­előre még jól néz ki, mert amikor a fejlődése már intenzívebb kezdett lenni, beállt az esős időszak.

Munkás nyár az egyházközségekben

Állagmentésnek voltunk szemtanúi a kőröspataki római katolikus műemlék templomnál, ahol az angyalosi székhelyű Twin Impex Kft. építőcsoportja folytatja az épület tetőszerkezetének teljes felújítását (képünk).

Cserepezéskor

Kicserélték a lécezetet, újrafedték az épületet a műemlékvédelmi szabályok szigorú betartásával – magyarázta a építkezést felügyelő Csomós Csaba. A költségekre az egyházközség sikeresen pályázott a budapesti kormány Emberi Erőforrások Minisztériumánál – tudtuk meg Faragó István plébánostól, aki elmondta, hogy az önrészt az egyházközség saját alapjaiból biztosította. „A plébániát 1332-ben Kecruspotoknak írják – olvastuk a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapján. Ekkor már temploma is volt, papját Istvánnak hívták. A középkori templomot reformátusok és unitáriusok használták mintegy kétszáz évig, a katolikusok azonban nem szűntek meg létezni. Szentmiséiket gróf Kálnoky családjának kastélyában, az 1426-ban épült kápolnában tartották mindaddig, amíg 1781-ben Mária Terézia rendeletére visszakapták templomukat. A Kálnoky család a 19. században cigány családokat telepített ide (kb. ötöt). A grófi család segítette őket, anyagiakban és erkölcsi nevelésben egyaránt. A cigányok – jelenleg 700–750 személy – mind katolikusok. Templomba járogatnak, az erre jogosultak a szentségekhez is járulnak, gyerekeiket megkereszteltetik. Házasságot ritkán kötnek a templomban, halottaikat egyházi szertartással temettetik. 1891-ben Kálnoky Ludmilla grófnő kérésére a szatmári püspökség irgalmas nővéreket küldött Kőröspatakra. Itt tanítottak, volt óvodájuk, és létezett szegények konyhája is. Áldásos tevékenységük (1848-ban szűnt meg) sokáig nagy hatással volt a hívek vallásos életére.”

Kiemelt jelentőséget tulajdonít a plébániai hitoktatás és az ifjúság vallásos nevelésének az  egyházközség lelkésze, Faragó István, aki elmondta, hogy ezerkétszáz lélek szerepel nyilvántartásában, azonban annak több mint felét – nyolcszázat – a felette szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező helybeli cigányság teszi ki. A közel félszáz I–IV. és V–VIII. osztályos iskoláskorú hittanoktatására kivetítő és hangosító berendezés nem állt rendelkezésre. Ilyen felszerelést igényel a plébániai ifjúsági nevelés, a felnőtt hívekkel való tevékenység, valamit a külön tartott cigány-misék is. Ennek érdekében sikeresen pályáztak idén a Bethlen Gábor Alaphoz, anyagi támogatásából vetítőt, vetítővásznat sikerült beszerezni ének és imaszövegek, vallásos témájú filmek bemutatására. Külön anyagi támogatásban is részesültek a téli közösségi tevékenységek idején nélkülözhetetlen fűtőanyag beszerzésére.

A plébániatemplom közvetlen közelében álló református templomnál sincsen ez másként. Már régebben megkezdett belső-külső javításokat folytatnak itt is.

– Jövőben ünnepeljük templomunk fennállásának 200. évfordulóját, s addig igyekszünk új ruhába öltöztetni az épületet – nyilatkozta megkeresésünkre tiszteletes Nagy Zsolt Attila lelkipásztor.

– A nyár nálunk is munkával telt – tájékoztatott Tordai Ernő helybeli unitárius lelkész. Zömében fából készült létesítményekkel vagyunk elfoglalva: kerítést építtetünk a temetőfeljárat mellé, lépcsővédőt egyik épületünkhöz.