Franciaország nem engedte kikötni Marseille-ben az Aquarius mentőhajót, fedélzetén 58 bevándorlóval, így végül Máltán szálltak partra a migránsok. Emmanuel Macron francia államelnök ennek ellenére Olaszországot ostorozta a szolidaritás hiánya miatt – Róma reakciója nem is késett, így újabb csörte alakult ki a két állam között.
Miután Franciaország közölte, hogy az Aquariust nem engedi kikötni Marseille-ben, a mentőhajó a fedélzetén tartózkodó 58 migránssal Máltán szállt partra, a tervek szerint onnan azonnal négy országba szállítják őket – írta Joseph Muscat miniszterelnök a máltai kormány Twitter-oldalán. Előzőleg a portugál kormány bejelentette, hogy tíz embert befogad az Aquariuson utazó bevándorlók közül. Spanyolország 15 bevándorlót fogad be, egy francia kormányilletés szerint Franciaország 18, Németország pedig 15 migránst.
Az Aquarius az utolsó civil mentőhajó a Földközi-tenger középső részén, amely illegálisan Európába tartó hajótörött bevándorlóknak nyújt segítséget – közölte a hajót bérlő SOS Méditerranée segélyszervezet. A hajótól a panamai hajózási hatóság hétfőn visszavonta a regisztrációt, és azért vette Marseille felé az irányt, mert abban bíztak, hogy a francia hatóságok engedélyezik az 58 bevándorló partraszállását. A francia kormány azonban kedden közölte, azt szeretné, ha a hajó a dél-franciaországi kikötőváros helyett Máltán kötne ki.
Mint ismert, az Aquarius júniusban szintén diplomáciai válságot váltott ki, amikor 630, a líbiai partok mentén a tengerből kimentett bevándorlóval a fedélzetén Olaszország és Málta megtagadta tőle a kikötést, utasai végül a spanyolországi Valenciában szállhattak partra.
Az eset ezúttal is olasz–francia csörtéhez vezetett. Emmanuel Macron kedd este az ENSZ-ben mondott beszédében az Aquarius civil hajóval végül Máltára érkező 58 migráns szétosztásával kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Olaszország senkit sem fogadott be közülük. Szerinte a római kormány migrációs döntései következtében politikai válság alakult ki Olaszország és Európa között.
Matteo Salvini olasz belügyminiszter erre reagálva közölte: nem fogadja el, hogy Emmanuel Macron jogból és emberségből leckéztesse Olaszországot. Salvini hangsúlyozta: Franciaország az utóbbi hónapokban lezárta az Olaszországgal közös határait, és ezzel több mint 50 ezer migráns, többségében nők és gyerekek befogadását tagadta meg. Az olasz belügyminiszter emlékeztetett: a francia kormánypárt szóvivője korábban „hányingerkeltőnek” nevezte a római kormány migrációs politikáját, amikor Olaszország az olasz partokra érkező migránsok szétosztását szorgalmazta. Matteo Salvini kijelentette, személy szerint sem fogadja el, hogy Emmanuel Macron humanitárius leckében részesítse őt.
Emmanuel Macron szavaira Giuseppe Conte olasz miniszterelnök is reagált: emlékeztetve arra, hogy az utóbbi öt évben több százezer migráns érkezett Olaszországba. „Olaszországnak rendben van a lelkiismerete, Olaszország nem Európa-ellenes, ellenkezőleg: megóvta Európa becsületét az emberéletek megmentésével” – mondta Giuseppe Conte. Giorgia Meloni, a jobbközép pártszövetséghez tartozó Olasz Testvérek (FdI) parlamenti párt elnöke szintén bocsánatkérésre szólította fel Franciaországot, mivel szerinte Afrikából a francia gyarmatosító politika miatt kényszerülnek migrációra az emberek. Maurizio Gasparri, a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) szenátora azt írta a közösségi oldalán: „éljen Franciaország, le Macronnal!”
Macron egyet mond, mást tesz
A hajó elutasítása meglepő fordulatnak tűnhet a francia vezetés részéről, miután korábban éppen ezért illette kritikával az olasz, illetve a máltai vezetést. Emmanuel Macron elnök Orbán Viktor kormányfő legnagyobb ellenségének nevezte önmagát, és az olasz „populizmus” ellen is számos alkalommal felemelte a szavát. Macron többször is hangsúlyozta a menekültek befogadásának fontosságát, de az önmagát a szolidaritás szószólójaként pozicionáló elnöknek valójában már nem egy menekültellenes intézkedése lépett életbe – eleveníti fel a Magyar Idők napilap. Ventimigliánál például a francia hatóságok továbbra is visszafordítják az illegális migránsokat. Tavaly közel kétezer, főként volt francia gyarmatokról érkező gazdasági bevándorlót fogtak el a hegyek közelében a francia hatóságok. A nemzetközi szervezetek sokszor kritikával illették a franciákat, hogy a menedékkérők hetekig várakoznak a határnál élelem, szállás és megfelelő higiéniai körülmények nélkül. Macron tavaly egy intézkedéscsomagban szigorította a menedékkérelem feltételeit, többek között kétszeresére, 90 napra emelte fel azt az időtartamot, ameddig őrizetben lehet tartani az illegális bevándorlókat. Emellett csökkentette a menedékkérelemért folyamodás érkezéstől számított határidejét, és az illegális határátlépést is büntethetővé tette. Zéró toleranciát hirdetett a calais-i, dzsungel menekülttábor kapcsán, így a segélyszervezetek számára tiltott a sürgősségi sátrak, ideiglenes szállások emelése és az élelmiszerosztás is.
