A három megyére osztott Székelyföld együvé tartozását, értékeink felmutatását, térségi és etnikai identitásunk hangsúlyozását hivatott szolgálni a jövő pénteken kezdődő Székelyföld Napok. A tíznapos rendezvénysorozatban számos kulturális eseményre kerül sor Hargita, Kovászna és Maros megyében, az idei – immár kilencedik – Székelyföld Napok központi témája a kulturális örökség.
2008 előtt alig volt kulturális együttműködés a régió megyéi közt, holott a közös kulturális térben ez természetes kellene hogy legyen – ennek felismerése vezetett a Székelyföld Napok megszervezéséhez, melyben eleinte Maros megye csak „elbújva” képviseltethette magát, aztán 2016 óta (azóta vezeti Maros Megye Tanácsát Péter Ferenc korábbi szovátai polgármester – szerk. megj.) már nyíltan is részt vehet a rendezvényen – elevenítette fel Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az eseményt beharangozó tegnapi sajtótájékoztatón. Hozzátette, a rendezvény plusz érv lehet a fiataloknak az itthon maradáshoz vagy a hazatéréshez, hiszen ez alatt a néhány nap alatt olyan kulturális kavalkád zajlik Székelyföld-szerte, ami meggyőzheti a kétkedőket, hogy itthon a helyük.
Fülöp László, Szováta jelenlegi polgármestere a Székelyföld Napok fontosságáról szólva kiemelte, nem csak az a lényeges, hogy megmutassuk értékeinket, amikre büszkék lehetünk, hanem mi is el kell gondolkozzunk azon, mekkora értéket képvisel népünk a Kárpát-medencében. Kiemelte, a kezdeti, félénk lépések után most már a Maros megyei szórványmagyarság is bátran bekapcsolódik a rendezvénybe.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, az identitásőrző rendezvényként induló Háromszék Napokban egyesek azt kifogásolják, integrált minden olyan rendezvényt, amely épp ebben az időszakban lett volna amúgy is megrendezve. Ez részben igaz, de nem csak összegereblyéltük az eseményeket, hiszen a Székelyföld Napok számos olyan rendezvényt is kínál, amelyeket tudatosan időzítettünk erre az időszakra, és amelyeket erre találtunk ki, mondta. Kiemelte, fontos hozadéka a Székelyföld Napoknak a három megye együttműködésének megteremtése, mely révén elindult azoknak az adminisztratív határoknak a lebontása, amelyeket a kommunisták közénk ékeltek.
Úgy vélte, a rendezvény legnagyobb haszna tartalmi része mellett a mentalitásváltás kérdése: célja kimondottan is a térségi és etnikai identitás megerősítése, ez azonban nem árthat senkinek, nem irányul senki ellen, hiszen hasonló rendezvényeket szerveznek Bukovinában, a Barcaságon, Dobrudzsában, a Mócvidéken vagy éppenséggel a bodzavidékiek is.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője a Hargita megyei rendezvényeket, Imreh-Marton István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója a háromszékieket ismertette. Utóbbi kiemelte, a Székelyföld Napok immár kezd jelen lenni országszinten, megkerülhetetlen eseménnyé vált. A fontosabb események közül a Grafikai Biennálét emelte ki, mely immár kezdi kinőni Székelyföldet: idén 58 országból, több mint 900 művésztől közel 2300 alkotás érkezett, az eseményt tehát nagyfokú szakmai érdeklődés övezi. Figyelmet érdemel a Kaptár nevű dokumentumfilm-szemle is, de emellett számtalan, kisebbeket-nagyobbakat megszólító rendezvény várja még az érdeklődőket.