A múlt héten ismét volt egy bomba jó hír, amely elterelte a figyelmet az ország lakosságának életbevágóan fontos népszavazásról és a miniszterelnök, Viorica Dăncilă brüsszeli kukoricára térdepeltetéséről. Ez az információ nem más, mint a volt turisztikai miniszter, Elena Udrea és barátnője, a legfőbb ügyészség terrorizmus és szervezett bűnözés elleni főosztályának volt főnöknője, Alina Bica őrizetbe vétele Costa Ricán.
Fél éve, amióta leléptek, állandóan fotók jelennek meg róluk a bulvárlapokban, többek közt még Elena Udrea gömbölyödő hasáról is. Most a Costa Rica-i interpolosok nagy csinnadrattával, büszkén bejelentették, hogy tudták, amit idehaza mindenki: hol laktak, mit ettek s készpénzzel fizettek. Ilonkának pechje volt, mert idehaza zárolták vagyonát 4,7 millió euró értékig, így a Costa Rica-i hatóságok arra gondolhattak, nem lesz, miből fizetnie cechét, és jobb lesz berekeszteni, váltságdíjat követelni érte.
Ha valakivel kellemetlen dolog történik, azt mondják, rosszkor volt rossz helyen. Elena Udrea és barátnője – úgy néz ki – éppen jókor, de rossz helyen üdülgetett, mert még az is megtörténhet, hogy kiadják Romániának. Pedig ők abban reménykedtek, hogy ott vidáman eltengetik életüket, és netán állampolgárságot is kapnak, mert mint hivatkozták: idehaza üldözték őket! A volt miniszter elárulta, hogy nem szeretne a híres román filozófus, Petre Țuțea helyzetébe kerülni, aki állítólag kijelentette: „ostoba voltam 13 évet börtönben sínylődni egy idióta népért”. Ez az idióta nép Udrea nagy pártfogóját, Băsescut az államelnöki székbe repítette, aztán együtt csücsültek több mint tíz évig a hatalom csúcsain. Most azt állítja, hogy továbbra is létezik és működik a rendszer, vannak bírák és ügyészek, akik az RHSZ-tábornokok parancsát hajtják végre. A hálátlanok! Hisz ez a rendszer vélhetőleg pontosan uralgásuk alatt, az ő segítségükkel jöhetett létre, csak akkortájt még nem harapott beléjük. Ez a hála, ez a köszönet? Még az is megtörténhet, hogy Băsescu úr eltűnt flottáját is egyszer flottul kiemelik, és felmutatják a bíróságok dossziéinak hullámsírjából.
Ha Elenánknak egy kis szerencséje lesz, nem toloncolják haza, kénytelen lesz összegürcölt vagyonkájából 11 évet külföldön tengődni, ami mégiscsak kellemesebb, mint idehaza hat évig börtönben üdülni. Úgy látszik, rosszul döntött a két hölgy, amikor Costa Ricát választották. Mert vannak még néhányan, akik az államot keményen megkárosították, és most némi kaució ellenében például Londonban flangálnak.
Ha például Costa Rica helyett Madagaszkáron kötnek ki, mint a szélhámos volt konstancai bohóc polgármester, Radu Mazăre, akkor ilyen zűrbe nem keverednek. Ő egy ottani törzstől 1,8 hektár területet bérel 99 évre. Nem Konstancát fejlesztette tovább, hanem oda épített 16 luxusbungalót, és néha onnan üzenget haza fürdőgatyásan, miközben azon nevet, hogy idehaza miként verekednek rendruhában a hatalomért volt politikustársai. Mazăre szegény ember, mert saját bevallása szerint csak kilencszázezer eurója van. Ennyit egy átlagfizetésű madagaszkári állampolgár kb. ezer év alatt keres, úgyhogy Mazăre úr egy darabig eléldegélhet belőle.
Nem alakul rosszul a sorsa másik hírességünknek, az ötféle bűncselekménnyel vádolt Sebastian Ghiţănak sem, aki a titkosszolgálatokkal üzletelt, és akinek vagyonát már tíz évvel ezelőtt 35 millió euróra saccolták. Nem szökött messzire, csak ide, a szomszédba, Belgrádba, de őt sem adták ki, hiszen nem bolondok átdobni a kerítéshatáron egy ilyen eurómilliókon kotló tyúkot, jobban mondva kakast. De az is lehet, hogy mivel ő igen-igen jóban volt idehaza nagyon sok befolyásos nagykutyával, akik szintén sárosak lehetnek imitt-amott, nem erősen forszírozzák hazajövetelét, mert attól tarthatnak, hogy még olyasmikről is kotyorászna, amikről nem kellene.
Legkézenfekvőbb, ha Elena Udrea és Alina Bica is összekapirgálja szalmazsákba vagy a párnahuzatba eldugott pénzecskéjét, felfrissítik memóriájukat, és megzsarolnak néhány olyan személyt, akik aztán segítenek az ottani vagy itthoni hatóságoknak fátylat borítani a setét múltra.