Magyarországon van Európa egyik legstabilabb kormánya – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Budapesten a Magyar Nemzeti Kereskedőház magyar–török üzleti fórumán, amelyen részt vett Recep Tayyip Erdogan török elnök is.
A kormányfő azt mondta, Törökországnak is stabil a kormányzati rendszere, erős felhatalmazású vezetője van, és abban bízik, hogy a stabil kormányok gazdasági együttműködése nagy sikerre vezet majd. Arról is beszélt, a magyar gazdaságnak kulcskérdés a versenyképesség, és bár Magyarország ma már egy versenyképes országnak tekinthető, de „egyáltalán nem vagyunk megelégedve a mostani állapotokkal”. A magyar gazdaság versenyképességét radikálisan javítani kell, ezért a kormány hamarosan elfogad egy versenyképességet segítő akciótervet.
Orbán Viktor szólt továbbá arról, hogy a nyugati világban a politika nyelvezete és a politikai küzdelem is durvább lett, időnként egészen brutális. Új technológiák jelentek meg a hatalmi vetélkedésben. Az európai középosztály tekintélyes része az elmúlt húsz évben nem tudott előrejutni, ráadásul a kontinens határai felé nagy tömegek mozognak ellenőrizetlenül. Azt is látni, hogy a korábbi uralkodóeszme, a globális kormányzás korszaka után vannak visszatérési kísérletek a nemzeti keretekhez – tette hozzá, jelezve, hogy szerinte a nyugati világban erről szól Donald Trump amerikai elnökké választása és a brexit is.
A nyugati világnak alapérzése a bizonytalanság, ami próbára teszi az európai politikai-gazdasági élet szereplőit: Európában egybehangzóan mindenki biztonságot és kiszámíthatóságot akar, minden vezető arra keresi a választ, hogyan tudna a saját népének biztonságot, kiszámíthatóságot nyújtani.
A magyar kormány 2010-ben úgy döntött: egy sajátos magyar, a munkahelyteremtésre, az adócsökkentésre és a béremelésekre épülő modell felépítésén keresztül fogja ezt megteremteni – közölte a miniszterelnök, kiemelve, hogy a magyar gazdaság bővülése stabil, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság, és jövőre folytatódnak az adócsökkentések.
A magyar–török gazdasági együttműködésről szólva kifejtette: Magyarországon több mint ezer ember dolgozik török vállalatok alkalmazottjaként, 8 jelentős török projekt van tárgyalás alatt, és jó remény van arra, hogy ezek eredményeként mintegy félmilliárd dollárnyi befektetés létre is jön.
A fórumon felszólaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: a magyar és a török üzleti közösség tagjai régi jó ismerősként üdvözölhették egymást, tekintettel arra, hogy Magyarország első számú kereskedelmi partnere a térségben Törökország, amellyel tavaly minden idők legmagasabb kereskedelmi forgalmát tudták elérni. A lendület kitart, amire bizonyíték, hogy az idei első hét hónapban a két ország közötti kereskedelmi forgalom 19 százalékkal nőtt – tette hozzá a tárcavezető. Úgy összegzett: a jó gazdasági kapcsolatokhoz fontos feltétel a kiegyensúlyozott és kölcsönös tiszteleten alapuló politikai együttműködés. Magyarország és Törökország esetében ez adott – jelentette ki a magyar és a török üzleti élet szereplői előtt.
A fórum előtt Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan elnök társaságában felavatta Gül Baba közös erővel frissen felújított türbéjét. Egy 16. században a budapesti Rózsadombon épült török sírkápolnáról van szó. Gül Baba, a Rózsák atyja, bektási dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára, és a legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg.
