Hargita, Kovászna és Maros megye tanácsa 2011-ben közösen hozta létre a Székelyföldi Orbán Balázs-díjat, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik elősegítik a közös székelyföldi ügyeket. A közös történelmi múlt és kultúra révén összetartozó három megye a régió jelentős kitüntetésének szánja az Orbán Balázsról elnevezett díjat.

Jánó Mihály munkásságát Hegedűs Enikő művészettörténész méltatta. Mint elhangzott, a háromszéki díjazott történész-filozófus végzettséggel több évtizedes muzeológusi, művészettörténészi és kulturális tevékenységgel számos publikáció szerzője, előadásokkal, kiállítások rendezésével és megnyitásával mindmáig Székelyföld kulturális értékeinek közvetítője. Muzeológusi pályafutását a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban kezdte (1973-tól 1983-ig), majd a sepsiszentgyörgyi megyei múzeum képtárának vezetőjeként dolgozott (1983–1990).

A rendszerváltást követően Kovászna Megye Művelődési Felügyelőségének főtanácsosaként dolgozott (1990–2001), majd vissza­tért a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárába, ahol nyugdíjazásáig (2009-ig) tevékenykedett. A mintegy 35 év alatt több mint 200 képzőművészeti, művészettörténeti és műemléki dokumentációs kiállítást szervezett. Általa újból ismertté váltak Háromszék és Székelyföld középkori falképei, A Szent László-legenda székelyföldi falképciklusai, Székelyföld középkori (13–15. századi) falképeinek ikonográfiája. A Szent László-legenda falképábrázolásainak nyomában végigjárta a középkori Magyar Királyság egész területét, felkeresett mintegy ötven templomot, ahol ma még látható a falképsorozat. Kutatásai alapján, különösen a székelyföldi falképek (nem csupán a Szent király legendájának) feldolgozása terén Kárpát-medence-szerte szaktekintéllyé vált – hangzott el méltatásában.

– Jánó Mihály mindmáig aktívan folytatja művészettörténeti kutatómunkáját, és a helyszínen kíséri az éppen zajló falkutatásokat. Kapcsolatot tart fenn a szakemberekkel, különösen Szent László és a középkori falképek ismerőivel, valamint restaurátor és építész kollégákkal, akik ugyancsak számítanak a hozzáértésére és tapasztalatára. Jánó Mihály kutatási eredményeit a műemlékvédelmi és művészettörténeti konferenciák és publikációk mellett népszerűsítő előadásokon is ismerteti: közel húsz tévéfilm tudományos kommentátora volt, és nyitott a szakmaiságon alapuló, népszerűsítő kiadványok megjelentetésére. Tudományos és népszerűsítő tevékenysége révén a Szent László-legenda falképei mára elválaszthatatlanul Székelyföld sajátos, kulturális értékévé váltak – emelte ki Hegedűs Enikő, a gyulafehérvári főegyházmegye egyházművészeti referense.

A díjat Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke adta át, kiemleve, Jánó Mihály küldetésszerűen vállalt tevékenysége révén hozzájárult sokszínű kulturális örökségünk feltárásához és széles körben való megismertetéséhez.
– Ez az elismerés a szakmának szól, hálás szívvel mondok érte köszönetet – fogalmazott a díj átvétele után Jánó Mihály.

Orbán Balázs-díjas háromszékiek
Az Orbán Balázs-díjat először 2011-ben adták át a székelyföldi megyei tanácsok. A díjat évről évre a Székelyföld Napok keretében olyan személyiségeknek ítélik oda, akik örök érvényű érdemeket szereztek az egységes Székelyföld-kép kialakításában, a térség sajátos hagyományaira alapozott modernizációban. Először Váncsa György sepsikőröspataki önkéntes tűzoltóparancsnokot díjazták a faluközösségét és a székely társadalmat szolgáló tevékenysége elismeréséül. 2012-ben Haszmann Pál csernátoni muzeográfusnak ítélték, 2013-ban a Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaságnak, 2014-ben Ráduly-Baka Zsuzsa lelkipásztornak, 2015-ben a LAM Alapítványnak, 2016-ban Márkus András plébános, címzetes esperes, 2017-ben Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke vehette át a díjat.