Szeptember végétől új jogszabály rögzíti a lakótársulások működését. Az előírások egyrészt többletfeladatot rónak a társulások gondnokaira, másrészt szigorúbb bírságokat irányoznak elő, ha a tulajdonosok megszegik kötelezettségeiket. A lakótársulásokat tömörítő országos szövetség álláspontja szerint a 2018/196-os törvény nem hoz semmi újat, a fennálló problémákat nem orvosolja, jogi szempontból is kifogásolható, az előírások pedig nem teszik rugalmasabbá, egyszerűbbé a lakóbizottságok munkáját, a problémamegoldást. A törvényről egy megyeszékhelyi ügyintézőt kérdeztünk.
Sepsiszentgyörgyön 170 lakótársulás működik, az ügyeiket intéző házmesterek, gondnokok jelentős része megszerezte az ehhez szükséges tanúsítványt, képzéseken is részt vettek – tudtuk meg a városházán. Az új jogszabályról Fejér Bélával beszélgettünk, aki jogászként és ügyintézőként is tevékenykedik négy Állomás, valamint Csíki negyedi társulásnál.
Mint mondta, az új törvény tulajdonképpen különféle jogszabályokból emel át tulajdonosokra vonatkozó előírásokat, némiképp tágította jogaikat, kötelezettségeik azonban a régi jogszabályhoz képest változatlanok: tiltott a köztulajdon, a közös részek rongálása, tilos olyan módosításokat végrehajtani a lakásokban, amelyek az épületek szerkezetét veszélyeztetik. Amennyiben olyan változtatásokat eszközölnek otthonukban, amely építési engedélyhez kötött, arról a lakóbizottságot is tájékoztatni kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén – csőtörés, ázás vagy más sürgősség – az ügyintéző, gondnok bemehessen az érintett lakásokba, hogy jegyzőkönyvezze a károkat, elvégeztesse a szükséges munkálatokat – ellenkező esetben akár több ezer lejre bírságolhatóak a tulajdonosok. Fejér Béla egyébként azt tapasztalja, javításokra csak akkor hajlandóak áldozni a tömbházlakók, ha érintettek, előzetesen nem takarékoskodnak, nem gyűjtenek.
Jelentős, a lakókat érintő változás, hogy ezentúl a minimálbér 1450 lejes összegénél magasabb alaptartozás bejegyezhető a telekkönyvbe, ám a tartozást felhalmozó tulajdonos eddig sem adhatta el lakását, ha nem fizette ki adósságát. A tartozások kapcsán Fejér Béla rámutatott, főként a Csíki negyedi társulások esetében jelentős a díjhátralék. Azt tapasztalja, az adósok jelentős hányada azért nem fizet, mert valóban nincs miből, a nemtörődömségből tartozók aránya 2–3 százalék, és 5 százalékuk azért nem törleszti a közköltséget, mert nem tartózkodik a városban. Meglátása szerint a jogszabály nagy hiányossága, hogy az égető gondokra – például a hátrányos helyzetben lévőkére – nem javasol megoldást. Fontos lett volna tisztázni a szociális eseteket, hogy ezekkel mi történjék, mert a segélyből élők soha nem fogják rendesen fizetni számláikat – szögezte le. Úgy véli, elmaradás szempontjából a Szemerja negyedi társulások vannak jobb helyzetben, ott legfeljebb egyhavi hátralékot jegyeznek, míg a Csíki negyedben néhol másfél év a felhalmozott elmaradás.
A Közüzemek Rt. augusztus végi összesítése szerint Háromszéken közel hétmillió lejjel tartoznak a fogyasztók a vízszolgáltatónak, a hátáridőn túli díjhátralék 2,7 millió lej – közölte érdeklődésünkre Kozsokár Attila igazgatóhelyettes. A magánszemélyek tartozása a legjelentősebb, ezen belül pedig a sepsiszentgyörgyi fogyasztóké – derül ki az adatokból. A megyeszékhelyi lakótársulások például 2,3 millió lejes kinnlevőséggel szerepelnek az összesítésben, az első tíz adós az összeg 57 százalékával, azaz 1,3 millióval tartozik. A Csíki negyedi Otthon társulásnál halmozódott fel a legnagyobb összeg, itt 376 ezer lej a tartozás, míg a Váradi Józsefben 242 ezer lej a befizetetlen vízdíj, s a harmadik, Gyár utcai egységnek is közel 200 ezer lej az elmaradása.
A lakótársulási ügyintézőknek nincs egyszerű dolguk, sokrétű feladataik mellett többletmunkával terheli őket a szeptember végén életbe lépett jogszabály. Fejér Béla példaként említette a lakók kérésére kiállítandó különféle nyugták, igazolások mellett, hogy ezentúl külön-külön regiszterbe kell bevezetni a javítási és a forgóalap hozzájárulásait, valamint a büntetőkamatokat, ellenkező esetben bírságolhatóak. Álláspontja szerint a törvény alkalmazása nagyobb figyelmet igényel tőlük, és úgy érzi, az önkormányzat támogatására – egy megfelelő létszámú, a társulásokkal foglalkozó, segítő munkaközösség formájában – is szükségük lenne a hatékony munkához.