A megyei főállatorvos elismerte, az utóbbi időben csökkent az országszerte óriási kárt okozó fertőzés veszélye, de mint mondotta, még csak felszusszannunk sem szabad, nemhogy megnyugodnunk, hiszen az érintett tizenhárom megyében naponta nyolc-tíz új gócpontot jelentenek, azaz ha nem vagyunk elég körültekintőek, hozzánk is beszivároghat az ellenszer nélküli betegség. Országos szinten 290 ezer állatot áldoztak fel, ezek zöme a hizlaldák állományából került ki, bő negyvenezret pedig falusi gazdák neveltek.

Törvény szerint a feláldozott állatok tetemeit el kellett volna égetni, de ekkora mennyiség megsemmisítésére nincs elég kapacitása az országnak. Ráadásul, mivel a krematóriumoknak két hamvasztás közt tízórás szünetet kell tartaniuk, illetve hatalmas mennyiségű fát is felemésztene működtetésük, gazdaságilag sem fenntartható ez, inkább elássák a tetemeket – ezért kérték a polgármesteri hivatalokat, hogy jelöljenek ki közigazgatási területenként egy-egy helyet, amit szükség esetén használhatnának. A legtöbb településről a visszajelzések megérkeztek, ám akadnak kivételek is.

Sikó-Barabási hangsúlyozta:disznót és húst csakis ismerőstől, azaz ellenőrizhető helyről szabad vásárolni, idegenektől pedig – a saját érdekükben – még akkor se fogadják el, ha ingyen adják. A betegség könnyen terjed: hazacipelhetjük a kórt akkor is, ha fertőzött területen járunk, s belelépünk egy beteg állat trágyájába vagy olyan tócsába, amelyikkel az érintkezésbe került, de a levágott állat fagyasztott húsa is veszélyforrást jelenthet, mert az akár két-három év múlva is betegséget idézhet elő. A kór nálunk nem ütötte fel a fejét, de csínján kell ezzel bánni, ezért elővigyázatossági okokból továbbra sem szabad állatvásárt szervezni.

Hasonlóképp figyelnünk kell arra is, hogy a Bulgáriában egyre inkább gondot okozó kiskérődzők pestise ne terjedjen át hozzánk.