A tavaszi szárazság késleltette a kelést, de a későbbi esőzések jótékony hatással voltak a kultúrára, így június-július folyamán az időszaknak megfelelően fejlődött a répa – elevenítette fel Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Úgy tűnt, nem lesz gond sem a mennyiség, sem a minőség szempontjából. Ennek ellenére a nyár végi, őszi meleg időszak, a csapadék hiánya visszavetette a répa fejlődését. Több gazda jelezte már, hogy nem fogja elérni a támogatás folyósításához szükséges minimális mennyiséget, a hektáronkénti 26,4 tonna értékesített termést. Ez viszont a cukorrépa utáni támogatások megvonásához vezethet. A lehetséges megoldást keresik, de még nem lehet tudni, a terméshiány igazolására az illetékesek elfogadnak-e friss szárazságkár-bejelentéseket – ecsetelte  az igazgató. Tovább rontja a helyzetet, hogy az idáig kiszedett cukorrépa jelentős mennyisége még mindig a földek végén áll halomba rakva, ott tovább szárad, csökken a víztartalma, esik a répafejek súlya.

Kovászna megyében idén 290 termelő 1960 hektáron termelt cukorrépát, a  legnagyobb közel száz hektárt vetett be. Az átlagos területnagyság kevesebb mint tíz hektár – tudtuk meg a mezőgazdasági igazgatóságon Ferenczi Csaba mérnöktől. A háromszéki termelők a Romanban és a Botfaluban működő cukorgyárakkal kötöttek szerződést az értékesítésre. A nagytermelők inkább Roman felé irányulnak, a kisebbek Botfalu felé.

A répa jövedelmező kultúra, de gondok vannak a termés kifizetésével, főként a botfalusi cukorgyár esetében – hangoztatta érdeklődésünkre több répatermelő gazda.

A tavaly leadott répa utáni járandóságot csak kevesen kapták meg teljes egészében, így sokan fontolgatják, felhagynak a termesztéssel. Korábban a cukorrépa termesztésének egyik ösztönzője épp a biztos, szerződéses alapon történő értékesítés volt, a cukorgyárakkal a termeléshez szükséges bevitelek megelőlegezéséről is lehetett egyezkedni.
A cukorrépa fontos szerepet tölt be Háromszék mezőgazdaságában. Egyrészt kapásnövényként a legalább hároméves vetésforgó biztosításához van szükség rá, másrészt régiónk földrajzi, éghajlati, talajtani adottságai is az eredményesen termeszthető, profitot termelő kultúrák közé helyezik.

Évekkel ezelőtt a cukorrépa termesztése sok emberi mukaerőt igényelt. Mára a folyamatot teljes egészében gépesítették, a szedést, az utolsó munkafázist, a rakodást is gépekkel végzik, ami jelentősen csökkentette a betakarítás, cukorgyárba való szállítás idejét – magyarázta Könczei.

Korábban a takarmányrépa részaránya is jelentős volt a kultúrák összetételében. Idén csupán negyvenhektárnyi szerepel a mezőgazdasági igazgatóság statisztikáiban. Az összterület felaprózott, a gazdák kisebb parcellákon termelnek takarmányrépát. Ennek oka az állatállomány összetételének módosulása, illetve nagyságának változása, nem utolsósorban a takarmányozási eljárások korszerűsödése – vázolta érdeklődésünkre Könczei Csaba.