Januártól több pluszköltséggel kell számolnia a vállalatnak, emellett a 74-es sürgősségi kormányrendelet – mely három jogszabályt is módosít: a hulladékgazdálkodási és a csomagolóanyagok kezelésének törvényét, valamint a környezetvédelmi alapra vonatkozó rendeletet – a differenciált díjszabás rendszerének bevezetését is kötelezővé teszi. A hulladékbegyűjtést végző szolgáltatók négy módszer közül választhatnak annak meghatározására, hogy ki mennyit fizet: tömeg, térfogat, begyűjtés gyakorisága, illetve különleges zsákok kiosztása.

Máthé László szerint a Tega vezetősége egyfajta hibridrendszert alkalmaz; zsákok kiosztása az Öko Sepsi esetében nem kérdés, ez az újrahasznosítható hulladéknál már  működik, a hulladék tömege nem járható út, mivel hatalmas többletberuházást kíván (a járműpark átalakítását), így marad a térfogat és a gyakoriság szerinti díjszabás. Magasabb összeget azok fizetnének, akiktől továbbra is nagy mennyiségű vegyes hulladékot kell elszállítani, illetve azok, akik ragaszkodnak hozzá, hogy hetente járjon náluk a kukásautó és mindent elvigyen.

A díjszabást ugyanakkor további két elem is befolyásolja. Az első, hogy januártól újból alkalmazzák az Európai Unió által elrendelt környezetvédelmi büntetőilletéket (más néven), amit minden, a lerakókba kerülő többlethulladékért ki kell fizetni. A többlet az a hulladék, ami a Románia számára meghatározott mennyiségen felül kerül a lerakókhoz – Háromszéken Lécfalvára. A Környezetvédelmi Alapba kerülő, tonnánkénti 80 lejes illetéket még a Dacian Cioloș vezette kormány rendelte el, majd alkalmazását 2017-ben másfél évre eltörölték. Ez a határidő januárban jár le. Újdonság, hogy 2019-ben harminc lejre csökken, majd 2020-tól nyolcvanra nő. Máthé László szerint a szolgáltató szempontjából ez annyit jelent, ha eddig a lerakásért közel 94 lejt kellett fizetni, most 30-cal több lesz (ha az áfát a kormány nem számolja rá, mert akkor meghaladja a 35 lejt).

Máthé rámutatott: az illetékről nem tehet sem a lécfalvi feldolgozót működtető Eco Bihar Kft., sem a begyűjtők, sem az integrált hulladékkezelési rendszerért felelős közösségek közötti társulás vagy éppen az önkormányzatok. Nagyjából úgy működik, mint az áfa: befizetik, és onnantól Bukarestbe vándorol a központi költségvetésbe. Ami igazából zavaró, hogy Háromszék utcahossznyival előbb áll a hulladékkezelésben, mint mások, ennek ellenére az illetéket „ráverték”, és ha már elveszik, miért nem ide fordítják vissza? – adja magát a kérdés.

A második elem az, hogy a lécfalvi hulladéklerakó működtetője, valamint a megyei önkormányzat között folyik a tárgyalás a hulladékátvételi díj növeléséről. Döntés még nem született, de nagyjából 5 lejjel növekszik majd a tonnánkénti 77 lejes áfa nélküli díj. Az emelés jóváhagyása hosszú folyamat, így várhatóan januártól lép érvénybe leghamarabb.

Máthé László szerint mind a büntetőilletéket, mind az átvételi összeget be kell építeniük a díjszabásba. Számításaik szerint ez azt jelenti, hogy magánszemélyek esetében a mostani 7 (községekben), illetve 9 (városon) lej helyett 12–15 lejre nőhet a havonta személyenként fizetendő összeg. A jogi személyeknél legtöbb kilencszázalékos növekedés várható, ami a mostani köbméterenkénti 110 lej helyett 120-at jelent. Jogi személyeknél továbbra is érvényes marad, hogy vegyes hulladékért fizetnek, az újrahasznosíthatóért nem, illetve amennyiben a lebomlót beszállítják a Tegához, akkor azt is díj nélkül átveszik. Az áremelkedés ugyanakkor elsősorban azokat érintené, akik nem hajlandóak a szelektív gyűjtésre. A cél az is, hogy valami módon ösztönözzenek mindenkit arra, térjen át a szelektív gyűjtésre, és ezáltal csökkenjen a vegyes hulladék mennyisége, ami révén elkerülhető a további drágítás.

Máthé László elmondta: megyeszinten egyáltalán nem rossz a helyzet, az újrahasznosítható hulladék mennyisége 4–5-szörösére nőtt a legtöbb köz­ségben, míg a vegyes hulladéknál 35 százalékos csökkenést tapasztaltak januártól augusztusig, 2017-hez képest. Az Öko Sepsi társulás szintjén nagyjából 50 százalékra tehető azok aránya, akik alkalmazkodtak az új rendszerhez. Az eredmény az önkormányzatoknak is jó, hiszen csökken a büntetőilleték, amit a Környezetvédelmi Alapba kell befizetniük, mivel nem teljesítették a szelektív gyűjtési mutatókat. Az igazgató arról is beszámolt: egyértelművé vált, hogy kampányokra van szükség – lomtalanítás, üvegszüret –, mert  így az a hulladék is előkerül, amit nem dobtak volna ki egyhamar. Újabb akciókat terveznek a tanintézetekkel is, ahol a szelektív hulladékért a Tega fizetne a diákoknak.

Százhetven tonna lomtalanításból

A napokban zárult a Tega köztisztasági vállalat által 37 településen végzett nyári lomtalanítási akció. A lehetőséggel 2048-an éltek. Máthé László igazgató szerint ezek az akciók azt a célt szolgálják, hogy az újrahasznosítható hulladékot, ami alapesetben a háztartásokban marad, mert „valamire jó lesz”, sikerüljön szervezetten összegyűjteni és feldolgozni. A leadott hulladékért összesen 84 ezer lej díjkedvezményt nyújtottak. A vállalat közlése szerint 135 tonna elektromos hulladékot (főképp háztartási gépeket), 23 tonnányi üveget – ebben nincs benne a megyeszékhelyi üvegszüret során leadott mennyiség –, illetve 9,8 tonna papírt, 4,2 tonna kartont és 3,2 tonna műanyagpalackot sikerült összegyűjteni. A vállalat november 30-ig folytatja az üveggyűjtési akciót a sepsiszéki településeken. A sorrend: Árkos, Sepsikőröspatak, Sepsibodok, Gidófalva, Málnás, Mikóújfalu, Sepsibükszád, Illyefalva, Kökös, Előpatak, Uzon, majd november 5-én Réty, 6-án pedig Maksa kerül sorra.