Fotópiknik Csíkszeredában
fotó: HLAVATHY KÁROLY
Első alkalommal tartottak fotópikniket az elmúlt hét végén Csíkszeredában az ottani városnapok alkalmával. Sepsiszentgyörgyön — a megyeszékhely tavaszi ünnepén — már háromszor volt hasonló szabadtéri fotós bemutatkozás. Új vizuális hagyomány születik tehát a Székelyföldön, Erdélyben, mely valójában illeszkedik Közép-Kelet-Európa fotográfiai kultúrájához.
A fotópiknik az a szabadtéri, kötetlen tárlat, ahol az alkotók egy látogatott köztéren fára, madzagra aggatva tálalják képeiket, rendszerint egy belvárosi parkban. Jelen vannak a fotósok, beszélgetni lehet velük, de mégsem ez a legfontosabb hozadéka e kiállításfajtának, hanem az, hogy ilyenkor kerülnek a legtöbben kapcsolatba a fotográfiával. Hiszen míg egy kiállítóterembe szerencsés esetben néhány százan látogatnak — a Sepsiszentgyörgyön is bemutatott, öt magyar világhírű fotográfus munkáit felvonultató, egy hónapos tárlatra mintegy ezren váltottak belépőt —, addig egy városünnep vásári forgatagában nagyon rövid idő alatt akár több ezren is szemügyre vehetik a képeket. Eleven, mozgalmas, a fotográfia vizuális nyelvi sokszínűségét felvillantó esemény tehát.
A Hargita megyei városban a szentgyörgyi alkotók közül Hlavathy Károly fotóművész, a Mohos Fotóklub vezetője állított ki. Ő maga is a nagy nézettséget tartja fontosnak, ,,nem átfutottak az emberek a sétányon, hanem megálltak a képek előtt, mert új volt számukra, egyik fénypontja lehetett az egész Csíki Napoknak". Mint mondja, idáig az erdélyi fotópiknikek egy-egy rendezvényhez kötődtek, ezt azért is jónak tartja, mert még nem beszélhetünk egy ,,bejáratott" szabadtéri tárlatról. Győrben ellenben, ahonnan ez a mozgalom indult, nem egy rendezvényhez kötött, hanem része a nyári kulturális programsorozatnak. Hlavathy úgy véli, az itthoni fotópikniket továbbra is célszerű nagyobb rendezvénnyel társítani, mert így látogatottsága öt-tízszerese egy szokványos kiállításnak.
A Győri Fotóklub 2001-ben indította ezt a szabadtéri tárlatsorozatot, a klub elnökét, Szabó Béla fotóművészt tartják ,,minden fotópiknik atyjának". Ő egyébként a szentgyörgyi rendezvényen kétszer is kiállított, az idén is jelen volt az Erzsébet-parkbeli bemutatón.
A fotópiknik Közép-Kelet-Európában teret hódít, szerveztek már Felvidéken — Galántán, Pöstyényben és Pozsonyban —, de ausztriai városokban — Bruck és Graz — is meg szeretnék honosítani, Szabó szerint akár egy fotópiknik-szövetséget is létre lehetne már hozni, hogy tudjanak egymásról. E rendezvények jelentőségéről Szabó Béla úgy vélekedik, ilyenkor lehet a fotót közelebb vinni a közönséghez, mert most, a fotográfia digitális korszakában rengeteg ember fényképez. ,,Milliószámra készülnek fotók, de a fényképek átlagszínvonala nem jobb, mint a korábbi, filmre készített felvételeké. A fotópiknik talán egyfajta látásmódnevelést is ad, az emberek észrevehetik, mit lehet létrehozni egy fényrögzítő eszközzel, így hátha az átlag fényképek színvonala is javul majd... Egy ilyen rendezvénynek ez lenne a szerepe, hogy találkozzék a fotós és a néző, legyen köztük közvetlen kapcsolat."
