Marosvásárhelyi Fekete márciusStrasbourghoz fordultak

2018. november 6., kedd, Belföld

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán panaszolták be a román államot az 1990 márciusában történt marosvásárhelyi véres román–magyar összecsapás áldozatainak a családtagjai amiatt, hogy a katonai ügyészség nem vizsgálta ki a Fekete Március eseményeit. A lépésről Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Kincses Előd ügyvéd, a marosvásárhelyi események koronatanúja és Menyhárt Gabriella ügyvéd számolt be tegnap Nagyváradon.

Tőkés László elmondta: a posztkommunista Romániá­ban mind az 1989-es forradalom, mind a bukaresti bányászjárások, mind pedig a Fekete Március felelőseinek a kiderítését és felelősségre vonását elszabotálták. Az első két dossziét strasbourgi ítéletek következtében az igaz­ságszolgáltatás újranyitotta, és most elérkezett az idő a Fekete Március felelőseinek a megkeresésére is. Az európai parlamenti képviselő szerint e három ügy kiemelt fontosságú az igazságtétel szempontjából.

Menyhárt Gabriella szerint a marosvásárhelyi etnikai konfliktusban megvakított Sütő András, valamint az össze­tűzés három halálos áldozatának a hozzátartozói megbízásából folyamodtak tavaly a katonai ügyészséghez, kérve a Fekete Március hátterében álló politikai események kivizsgálását és az emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények felelőseinek törvény elé állítását.

Az ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel. Először azt válaszolta, hogy ezt az ügyet már kivizsgálták, másodjára pedig visszaküldte a 32 oldalas beadványt kiegészítésre. Ezt a panaszosok a legfelsőbb bíróságon kifogásolták, de a törvényszék indokoltnak találta az ügyészségi kérést. Ezt követően fordultak szeptemberben az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert úgy gondolják, sérült az áldozatok hozzátartozóinak igazságszolgáltatáshoz való joga amiatt, hogy a katonai ügyészség nem foglalkozott érdemben az üggyel, és a bíróság sem utasította az ügyészséget arra, hogy kivizsgálja a történteket. Az ügyvéd arról is beszámolt: angol nyelvű levélben figyelmeztette a bíróságot arra, hogy a román–magyar konfliktusos ügyekben készült beadványok általában nem jutnak át a román nyelvű ügyeket regisztráló személyzet szűrőjén. Menyhárt Gabriella azért is fontosnak tartotta a Fekete Március alapos kivizsgálását, mert a történelmi eseményeket homlokegyenest másképpen ítéli meg a román társadalom és a romániai magyarság. Közelíteni kellene a nézőpontokat. Az ügyvéd továbbá arról is beszámolt, bizonyítékaik vannak arra, hogy a Ion Iliescu által fémjelzett hatalom megszervezte a marosvásárhelyi konfliktust.

A hatalom a Vatra Românească szélsőségesen nacionalista szervezettel együttműködve botokkal felfegyverzett román parasztokat vitt Marosvásárhelyre, és arra uszított, hogy lépjenek fel a jogaikat követelő magyarok ellen.

Kincses Előd megemlítette: ő koronatanúként szerepel az ügyben, majd hozzátette, hogy a Zsil-völgyi bányászokat is elindították Marosvásárhelyre, de az őket szállító vonatszerelvényeket végül visszafordították a város közeléből, miután azt tapasztalták, hogy a székelyföldi magyarokat nem sikerült bevonni az etnikai konfliktusba.

Mint ismert, 1990. március 19-én husángokkal és fejszékkel felszerelt román falusi férfiakat szállítottak Marosvásárhelyre, hogy védjék meg a várost a magyaroktól. Az erőszakosan fellépő, sok esetben ittas férfiak feldúlták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták Sütő András írót. A magyarellenes pogromkísérlet másnap is folytatódott, ekkor azonban magyar ellentüntetés is szerveződött. A magyar tüntetők a segítségükre érkező cigányokkal kikergették Marosvásárhely főteréről a husángos román parasztokat és a velük szimpatizáló marosvásárhelyi román tüntetőket. Az események után az igaz­ságszolgáltatás kizárólag a magyar ellenreakciót vizsgálta, a románok felbujtóit nem azonosította. Az ügyészségi vizsgálatok során 30 ember ellen emeltek vádat, akik valamennyien magyar, illetve roma nemzetiségűek voltak. Két embert tíz, egyet hat, a többit pedig két, illetve egy év börtönbüntetésre ítélték.

A marosvásárhelyi Fekete Márciusra hivatkozva alakította újra a kormányzat a román belügyi titkosszolgálatot, a Román Hírszerző Szolgálatot.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki lenne a legjobb államelnök Romániában?











eredmények
szavazatok száma 482
szavazógép
2018-11-06: Közélet - Iochom István:

Szent Imre-búcsú Gelencén

Zsúfolásig megtelt a gelencei Szent Imre-nagytemplom tegnap, az egyházközség búcsúnapján. Bereczi István plébános meghívására a szentmiseáldozatot a környékbeli papság közreműködésével dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek mutatta be, és ő tartotta a szentbeszédet is.
2018-11-06: Közélet - Matekovics János Zoltán:

Mikor az öregemberek mosakodnak (Irodalmi műsor a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban)

Az idősek vasárnapjának istentisztelete végén szokatlan esemény történt a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban. Chopin a-moll keringőjének dallamára a padsorok között bevonult egy fiatalember bottal és hosszú fekete kabátban. Albert-Nagy Ákos fiatal előadóművész egyéni produkcióját láthattuk-hallhattuk Ady Endre, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Farkas Árpád, Petőfi Sándor, Márai Sándor és Radnóti Miklós műveiből. Színészi játékkal, sajátos előadásmóddal fűszerezve.