Koszovó teljesítette a vízumliberalizációhoz szükséges követelményeket, és az Európai Bizottság már nyáron az uniós vízumkényszer mielőbbi eltörlésére szólított fel, mindazonáltal a koszovói állampolgároknak továbbra is vízumra van szükségük ahhoz, hogy az EU tagországaiba utazhassanak. Hashim Thaçi úgy fogalmazott, hogy a labda most az uniós miniszterek térfelén pattog, és arra kérte őket, hogy mihamarabb töröljék el a vízumkényszert.

Az osztrák kancellár arról is beszélt Pristinában, hogy óvatosnak kell lenni a koszovói hadsereg megalakításával kapcsolatban, nem szabad olyan lépéseket hozni, amelyek felboríthatják a térség stabilitását. A koszovói parlament októberben fogadta el mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A koszovói biztonsági erők könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásokból állnak, feladatuk a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer önkéntesből álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

Sebastian Kurz Koszovóban megismételte azt, amit egy nappal korábban Szerbiában leszögezett, vagyis hogy Belgrád és Pristina csak akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha már rendezte a viszonyát.

A kancellár leszögezte, hogy az osztrák kormány meggyőződése szerint minden olyan megállapodást támogatni kell, amely hosszú távú megoldáshoz vezethet. Hozzátette: ha születik ilyen megoldás, annak Bécs nem fog az útjába állni. Sebastian Kurz ezzel arra utalt, hogy ha a két ország között határmódosításra vagy területcserére kerülne sor – amire korábban szerb és koszovói illetékesek is utaltak –, Ausztria nem állna ennek útjába. Hozzátette: az Európai Unió csak akkor lesz teljes, ha csatlakoznak hozzá a nyugat-balkáni régió államai is.