Magyarországnak és a Romániában élő magyarságnak is egyértelmű érdeke, hogy a két ország között jó kapcsolat legyen, ezért mind a magyar, mind a román fél sokat tett az utóbbi időben – nyilatkozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap Bukarestben, miután találkozott Teodor Meleșcanuval, a román diplomácia vezetőjével.
Szijjártó Péter megemlítette: olyan érzékeny, a magyar fél számára fontos kérdésekben sikerült előrelépést elérni, mint a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraindítása, a tanügyi törvény módosítása és a tankönyvszabályozás. Kifejezetten nagyra becsüljük azt, hogy a marosvásárhelyi katolikus líceum újraindítását a román kormány az ígéreteinek megfelelően elérte, így szeptembertől a magyar gyerekek Marosvásárhelyen újra a katolikus magyar iskolában tudnak tanulni, mint ahogy a román tanügyi törvény módosítása vonatkozásában is az RMDSZ javaslatainak megfelelő jogszabály született. A tankönyvekre vonatkozó szabályozást is úgy módosították Romániában, hogy a magyar gyerekeknek szánt tankönyveket a magyar pedagógusok dolgozhatják ki, ezek mind pozitív irányba mutatnak a magyar nemzeti közösség szempontjából itt, Romániában, Erdélyben, Székelyföldön – közölte. Mindez alátámasztja azt a stratégiát, hogy Magyarország és Románia közös sikertörténetekkel tudja elérni annak a bizalmi bázisnak az újjáépítését, amelyre alapozva a nehéz kérdések is megoldhatók – mutatott rá Szijjártó Péter.
Az elmúlt időszakban nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a párbeszéd és a stratégiai partnerség jellemezze Magyarország és Románia kapcsolatát, és el kell ismerni, hogy a jelenlegi román kormány is sokat tett ennek érdekében – állapította meg a tárcavezető. A megbeszélés témáit sorolva fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban a két ország szorosabbra fűzze energetikai együttműködését.
Meleșcanuval megállapodtak arról, hogy a helyi közösségek életét megkönnyítendő, a Dombegyházánál és Eleknél található, jelenleg heti egy alkalommal nyitva tartó határátkelőhelyeket állandóan nyitva tartóvá teszik, 2020 végére pedig a magyar M4-es és a román A3-as autópálya összekötése is megtörténik, ettől kezdődően Nagyvárad gyorsforgalmi úton is elérhető lesz Magyarországról.
A Budapestet Kolozsváron keresztül Bukaresttel összekötő gyorsvasút tervének előkészítése is jól halad, a magyar fél egymilliárd forintot különített el a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére – számolt be.
„Hasonlóan látjuk az Ukrajnában a kisebbségekkel kapcsolatban előállt helyzetet is. Ukrajna megsérti a kisebbségek nemzetközi jogszabályokban rögzített jogait, mind a román, mind a magyar közösségtől számos, a nyelvhasználathoz, oktatáshoz fűződő jogot elvettek, és bár más-más stratégia mentén haladunk, egyetértünk abban, hogy ez egy nemzetközi jogsértés, amelynek megszüntetését minél hamarabb el kell érni” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter köszönetet mondott Teodor Meleșcanunak, hogy pártja EP-képviselői a Sargentini-jelentés ellen szavaztak, kiálltak Magyarország mellett. Arról biztosította partnerét, hogy Magyarország sem fog semmilyen politikai alapon elfogult, nem kormányzati szervezetek véleménye alapján elindított politikai támadást támogatni Románia ellen.
Arra a kérdésre, hogy felmerült-e az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés századik évfordulójának kérdése, Szijjártó Péter elmondta: ez mindig szóba kerül, a maga részéről a kölcsönös tisztelet fontosságára hívta fel a román külügyminiszter figyelmét, amire a magyar kormány egyébként általában a külpolitikáját alapozza. „Tudomásul kell venni, hogy bizonyos történelmi dátumok mást-mást jelentenek különböző nemzetek, különböző országok számára. Egy történelmi dátum jelenthet örömet az egyik oldalon és fájdalmat a másikon. Ezt tiszteletben kell tartanunk, és nem szabad arra kényszerítenünk a másikat, hogy hasonlóképpen érezzen. Azt kértem, tartsuk tiszteletben egymás érzéseit, és ne akarjunk egymásra kényszeríteni semmilyen álláspontot” – mondta a külügyminiszter.
