A törvénymódosítás hatálybalépése után lehetőség nyílik arra, hogy a felsőfokú végzettséget igénylő állások betöltői számára vagy a munkaviszony egy bizonyos időtartama felett a kormány magasabb minimálbért szabjon meg. Mint ismert, a munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium a múlt héten tárcaközi egyeztetésre bocsátott egy olyan határozattervezetet, amely szerint december elsejétől 1900 lejről 2080 lejre növelik a bruttó minimálbért.

A felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknak, illetve azoknak, akik legalább 15 éve állnak munkaviszonyban, nem lehet kisebb 2350 lejnél a bruttó bérük.

A tegnap elfogadott sürgősségi kormányrendelet ugyanakkor választhatóvá teszi a női munkavállalók számára, hogy a férfiaknál korábban – jelenleg 61 éves korban – kérik-e nyugdíjazásukat, vagy fenntartják munkaviszonyukat 65 éves korukig, vagyis a férfiakra érvényes nyugdíjkorhatárig.

A vállalkozói szféra élesen bírálta a minimálbér újabb emelését, illetve annak végzettség szerinti differenciálását, mondván: a kormány mesterségesen, a termelékenység emelkedése nélkül növeli a béreket, és kizárólag az vezérli, hogy nagyobb adóbevételekre tegyen szert. Cristina Pârvan, az üzletemberek egyesületének főtitkára a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: az intézkedés a „diplomagyáraknak” kedvez, és azt a meggyőződést igazolja, hogy jobb „befektetés” egy kétes értékű oklevél, mint a hozzáértés és szakmai tapasztalat megszerzése. A bírálók sorába Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is beállt, kijelentve: a kormánynak nem kellene beleszólnia a minimálbér megállapításába, ennek értéke kizárólag a munkaadók és a szakszervezetek közötti tárgyalás eredménye kellene hogy legyen. „A minimálbér szintje mögött gazdasági megfontolásoknak kell állniuk, nem pedig politikai-választási szempontoknak” – szögezte le.