Legfeljebb három évig működhet még jelenlegi adottságaival a sepsiszentgyörgyi hajléktalanszálló, mert közben változtak a szabványok, és nem kaphatja meg a működési engedélyt – felújítására viszont olyan sok pénz kellene, amennyi sem saját, sem pályázati forrásból nem áll rendelkezésére az önkormányzatnak – közölte Tischler Ferenc városi tanácstag, a hajléktalanszállót működtető Máltai Szeretetszolgálat főtitkára, aki szerint szükség van a létesítményre és más szociális intézményekre is.
A kérdés a helyi tanácsban is napirendre került, a szociáldemokrata Andrei Cochior kérte számon – környékbeli lakosok panaszára hivatkozva – a Csíki negyedi Sing-Sing-blokk állapotát. Tischler válaszul meghívta egy helyszíni látogatásra, ahová kollégája nem ment el, ezért elmondta: a hatalmas tömbház pár éve még tömve volt rászorulókkal, akik embertelen körülmények között éltek – az emeletenként tizenhat szoba (nem egy egész családok otthonául szolgált) egyetlen közös fürdőszobával rendelkezett a folyosó végén, ahova azonban szintén beköltöztek valakik, ezért például a vederbe gyűlt ürüléket-vizeletet az ablakon öntötték ki oda, ahol a gyermekek játszottak. Az önkormányzat azonban sorra vette az ott lakókat, és rendezett kislakásokba tudta költöztetni őket.
A kiürült épületben azóta csak a két alsó szintet használják, az egyiken a nők, a másikon a férfiak hajléktalanszállóját alakították ki – emlékeztetett Tischler, aki 2012–2016 között alpolgármesterként irányította ezt a folyamatot. Azt is elmondta: nyáron átlag húsz, télen nagyjából 50 személy veszi igénybe az éjszakai szállást, ahol szigorú szabályokat vezettek be: aki ittasan érkezik, nem kap ágyat, csak egy széket, amin – hidegtől és más időjárási viszontagságoktól védve – ellehet estétől reggelig. A józanul érkezők nem csupán tiszta ágyat kapnak, hanem orvos, pszichológus, szociális munkás is figyel rájuk, ruhájukat is kimossák, és támogatást is nyújtanak nekik helyzetük rendezéséhez. Ezzel a módszerrel eddig 30 személyt tudtak visszavezetni a társadalomba, akik újra dolgoznak, családjukkal élnek, ugyanakkor szívesen jönnek a hajléktalanszálló közös rendezvényeire (karácsonyon és húsvéton kívül évente kétszer pikniket is szerveznek nekik) – részletezte a tevékenységet Tischler.
Maga az épület valóban rossz állapotban van, és mivel nemrég szigorodtak a tűzvédelmi előírások, nem is igen tudják, hogy mihez kezdjenek vele. Ekkora tömbháznak ugyanis nem elég egyetlen lépcsőház, a víz- és csatornahálózatot pedig négyszeresére kellene bővíteni, ami hatalmas, az önkormányzat költségvetését messze meghaladó befektetést igényelne, ilyen célú pályázati lehetőség pedig egyelőre nem mutatkozik. Elképzelés és igény azonban lenne az épület hasznosítására: támogatásra szoruló idősek, bántalmazott anyák és gyermekek, az állami gondozásból kikerülő fiatalok, tanulatlan felnőttek, kis jövedelmű családok, a társadalom peremén élők számára tudnának segítséget nyújtani a szociális munkát végző szervezetek, de erre a helyszínre már nem kapnának működési engedélyt. Hamarosan tehát lépni kell, mert a hajléktalanszálló is legtöbb három évig maradhat még a Sing-Singben, ha addig nem sikerül felújítani, akkor korszerűbb és civilizáltabb helyet kell találni az intézménynek.
