A BBTE pszichológia és neveléstudományok karának professzora, Petru L. CurÈ™eu egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként azt vizsgálta, hogy a mindennapi munkaterhelés milyen érzelmi közvetÃtéssel válik munka és család közötti konfliktussá, illetve hogy milyen mértékben mérsékelheti ezt a munkatársak és felettesek, valamint a partnerünk nyújtotta társas támogatás.
Számos tanulmány bizonyÃtja: a növekvÅ‘ munkahelyi elvárások, a munkáltatók igénye, hogy alkalmazottjaik minél hosszabb ideig elérhetÅ‘ek legyenek, munka–család konfliktusokhoz, a szerepek ütközéséhez vezet. Ezek rossz hatással vannak a munkabÃrásra, rontják a mentális és fizikai egészséget, növelik a szülÅ‘i stressz kialakulásának esélyét, a közös családi tevékenységekbÅ‘l való kivonódáshoz, a szülÅ‘i felelÅ‘sségek elÅ‘li elzárkózáshoz, a házasságunkkal, kapcsolatunkkal való elégedetlenséghez vezetnek.
A tanulmány egyik központi felvetése, hogy a munkaterhelés nem közvetlenül gyakorol hatást családi életünkre, hanem az érzelmi kimerültség vagy kiégés közvetÃtésével teszi ezt. Az érzelmi kimerültséget erÅ‘forráshiányként, az érzelmi energiák elapadásaként határozzák meg a szerzÅ‘k. Feltételezésük szerint a munka–család konflikus csillapÃtásában két társas támogatástÃpus játszhat hatékonyan közre: a munkatársak vagy felettesek nyújtotta, illetve a partner részérÅ‘l érkezÅ‘. A társas támogatás két úton csillapÃthatja a munka–család konfliktusokat: egyrészt elejét veheti a munka folyamán kialakuló feszültségnek, megakadályozva, hogy a munkaterhelés a munkaidÅ‘ végére érzelmi kimerültséggé alakuljon. Másrészt segÃthet a feszültség kezelésében, Ãgy a munkaterhelés okozta érzelmi kimerültség nem alakul konfliktussá a családi környezetben.
Az adatgyűjtés holland házaspárok bevonásával készült, akik átlagban 14,8 éve éltek közös háztartásban, egy gyereket neveltek, hetente 33,5 órát dolgoztak. A kitöltött kérdÅ‘Ãvek tanúsága szerint a munkatársak, felettesek és a partner nyújtotta társas támogatás egyaránt csillapÃthatja a munka–család konfliktust. A munkahelyen csökkenti a munkaterhelés érzelmi kimerültséggé alakulásának esélyeit, mÃg a partner társas támogatása az érzelmi kimerültség munka–család konfliktussá alakulását elÅ‘zi meg. Ugyanakkor a két támogatástÃpus különbözik intenzitását és hatását tekintve: mÃg a munkahelyi támogatás nem foghatja fel teljes mértékben a munkaterhelés hatását az érzelmi kimerültség kialakulására, addig a partner támogatása sokkal erÅ‘teljesebben hat, s teljes mértékben visszafoghatja az érzelmi kimerültség, közvetett módon pedig a munkaterhelés hatását a munka–család konfliktusra. Érdekes eredménynek számÃt, hogy a válaszadók számára sokkal inkább a felettestÅ‘l érkezÅ‘ társas támogatás fontos a munka–család konfliktus vonatkozásában, mintsem a munkatársak nyújtotta. (Babeș–Bolyai Tudományegyetem)
