Czirjék Lajos elmondta, a Maros-Mezőségi Művésztelep 2009-ben alakult a Mezőségen működő öt – a csittszentiváni, mezőbándi, mezőbergenyei, mezőmadarasi és mezőpaniti – alkotótábor összefogásával. 1999-ben Mezőpanitban szerveztek alkotótábort Molnár Dénes grafikus kezdeményezésére – a második tábort már nem élte meg, de örökségül hagyta, hogy folytatni kell –, majd 2002-ben Mezőmadarason és Csittszentivánon, 2003-ban pedig Mezőbergenyén nyíltak táborok. 2008-ban a környékbeli települések közül ötödikként Mezőbánd is csatlakozott az alkotótábornak otthont adó mezőségi falvakhoz. A szervezők rendelkezésére álló pénz függvényében mindenik táborba évente 15–25 hazai és külhoni képzőművészt hívnak meg, akiknek munkáit a táborok végén bemutatják a helyi, székelyföldi és erdélyi közönségnek.

Háromszéket a tárlaton a sepsiszentgyörgyi Simó Enikő képviseli, de a falakon számos olyan alkotó – például a brassói Csutak Levente, a debreceni Gonda Zoltán – nevével is találkozhatunk, akik a bálványosi Incitato és Art Camp táborokban is rendszeresen jelen vannak. Czirjék Lajos Deák Ferenc kérdésére válaszolva azt is elmondta, hogy az alkotótáborokban a képzőművészek teljes szabadságot élveznek, ezért műfaji szempontból a tárlat anyaga rendkívül változatos, a realistább alkotások mellett megjelentek a nonfiguratív, absztrakt képek is.

A vidékkel kapcsolatosan megtudtuk, hogy a Mezőség három – Beszterce, Maros és Kolozs – megyéhez tartozik, Kolozsvár és Marosvásárhely között száz kilométeres körben fekszik, melyben egyetlen város sincs, csak a peremein.

A Maros- vagy Székely-Mezőség az egyetlen többségi magyar vidék, amelyet a képzőművészet nyelvén is megpróbálnak népszerűsíteni – magyarázta a művésztelep vezetője, aki elmondta, hogy jövőre Zilahra és Nagyváradra is elviszik a Maros-Mezőségi Művésztelep kiállítását.