A tartalmas rendezvénysorozat ezúttal is gombásztúrával indult, s ugyan az idő igen hűvös volt, ez mégsem tántorította el a természetkedvelőket a reggeli kirándulástól. Később az összegyűjtött példányokat – egyebek közt júdásfülegombát, sötét trombitagombát, gyűrűs tuskógombát, pecsétviaszgombát – a múzeum Bartók Béla Termében is bemutatták, s ezekről a legfontosabb tudnivalókat Zoltán Sándor gombaszakértő osztotta meg a rendezvény közönségével.

Idén az őszi és a téli fülőkékre összpontosítottak a szervezők, ezek főbb jellemzőit Zoltán Sándor sorolta, előadásában mintegy 12 fajtáról – köztük gyógyhatásúakról is – nyújtott átfogó ismertetőt. Az apró termetű, vékony húsú fülőkék között kevés a mérgező, az ehetőek esetében azonban csak a gomba kalapja hasznosítható. A téli fülőke magyar néphagyományban fellelhető utalásairól Zsigmond Győző egyesületi elnök beszélt. E gomba esetében a szakirodalom csak kevés népi névről tud, az egyik éppen háromszéki. Sepsibükszádon kisasszonygombaként ismerik a téli fülőkét, általában tojással szokták fogyasztani.

A jóízű téli fülőke gyógyhatású is, vérrögoldó, élénkíti a vérkeringést, immunerősítő, továbbá bőrbetegségek, reuma esetén is alkalmazzák.

Közben egy igencsak népes, Lemhényből érkező diákcsoport várta a múzeumpedagógiai foglalkozást, ők Demeter Piroska és Vinczeffy Orsolya vezetésével gombákat nemezeltek. A rendezvényen emellett képzőművészeti alkotásokon is megcsodálhattuk a gombákat, a Bartók Teremben Gerendi-Enderle Anikó akvarelljeiből nyílt kiállítás. Az erdélyi származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő művész idén gombákat ábrázoló száz alkotását adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak, ahol egyik munkáját a hónap műtárgyaként állították ki.