A legfelsőbb bíróság és két ellenzéki párt – a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség is alkotmányossági kifogást emelt tegnap a több dokumentum titkosságának feloldásáról szóló törvény ellen.
Az ellenzéki beadvány kezdeményezői szerint a törvénytervezetet rendes törvényként tárgyalták, holott olyan előírásokat tartalmaz, amelyek sarkalatos törvénnyé teszik, így ekként kellett volna szavazni róla. Ezen kívül a törvény ellentmond a jogegyenlőség alkotmányos elvének, valamint az államhatalmak szétválasztására és egyensúlyára vonatkozó alapelvnek is. Ugyanakkor az az előírás, hogy a parlamentnek joga van konkrét esetekben megszabni, mely (esetenként más államhatalmi ágakhoz tartozó) dokumentumok titkossága oldható fel, aláássa a Legfelsőbb Védelmi Tanács, a Román Hírszerző Szolgálat, a legfelsőbb bíróság és a legfőbb ügyészség hatáskörét – írják. A két párt politikusai úgy látják, hogy a jogszabály egyes részei zavarosak és félreértelmezhetők, ezért kérik, hogy az alkotmánybíróság nyilvánítsa alaptörvénybe ütközőnek a törvényt.
A képviselőház plénuma múlt héten fogadta el a több dokumentum titkosságának feloldásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak a korrupció, a sikkasztás és a pénzmosás visszaszorításáról szóló határozatára vonatkozik, amely a Román Hírszerző Szolgálattal való protokollumok megkötéséről rendelkezik. Az alsóház jogi bizottsága által elfogadott egyik módosító javaslat értelmében a törvény hatályba lépésétől feloldják az Országos Korrupcióellenes Ügyészség, a Román Hírszerző Szolgálat, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyészség között létrejött minden együttműködési megállapodás és egyezmény titkosságát. A már megszavazott tervezet szerint ugyanakkor azok, akik úgy ítélik meg, hogy e dokumentumok hatására sérültek a jogaik, a törvény életbe lépésétől számított három éven belül jogorvoslati kérelemmel fordulhatnak a bírósághoz.
A törvény előírja azt is, hogy azokban az ügyekben, amelyekben már jogerős ítélet született, és a bizonyítékokat az említett dokumentumok alapján, különleges technikai eszközök használatával gyűjtötték, perújrafelvétel kérhető az ügyet első fokon tárgyaló bíróságtól.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék éppen ezeket az előírásokat kifogásolja: folyamodványa szerint nem teljesítik az alkotmánybíróság azon határozatát, amely szerint egy törvény szövegének világosnak, egyértelműnek és kiszámíthatónak kell lennie. Beadványukban egyebek mellett a különleges technikai eszközök szóösszetételt említik, amelyet nem használ a büntetőeljárási törvénykönyv, és amely nincs megmagyarázva a titkosítást feloldó jogszabályban sem, ezért nem lehet tudni, hogy pontosan mit kell érteni ez alatt.
