OTT A KÖZPÉNZ. Gyakran felmerül a közbeszédben, hogy az oktatás és az egészségügy helyett Románia mindenkori kormánya miért támogatja közpénzzel az ortodox egyház megalomániás építkezéseit. Nemrég éppen a Román Akadémia elnöke jelentette ki, hogy akik katedrális helyett kórházakat akarnak, nem keresztények.
A vallásügyi államtitkárság közlése alapján, a rendszerváltás óta eltelt 29 évben az egyházak összesen 5,7 milliárd lejt zsebeltek be, ebből 1,65 milliárd lejt templomok, parókiák építésére és felújítására költöttek, 4,06 milliárd lejt pedig a papok és egyházi személyek fizetésére. Az államtitkárságon keresztül folyósított összegekhez még hozzáadódnak a helyi és megyei önkormányzatok támogatásai is, melyekről most nem esik szó. Az államtitkárság csak idén összesen 654 millió lejt folyósított az egyházaknak, ami 100 millió lejjel több a tavalyinál, és kétszerese a 2008-as támogatásnak. Az összeg nagyobb részét (550 millió lejt) a papok és egyházi személyek fizetésére költötték (82,53 százalékát az ortodoxok, 5,03 százalékát a római katolikusok, 4,9 százalékát a reformátusok, 0,05 százalékát az evangélikusok, 0,75 százalékát az unitáriusok, 3,45 százalékát a görög-katolikusok kapták), a fennmaradt 104 millió lejt építkezésekre. Mindig választások előtt csurrant-cseppent több közpénz az egyházi perselyekbe, a papok és egyházi személyek fizetései azonban az elmúlt harminc évben folyamatosan nőttek, két év kivételével: 2008-ban a felére csökkentek, 2011-ben pedig a közalkalmazotti bérek csökkenésével együtt estek vissza. Utoljára 2016-ban, a Cioloş-kormány idején stagnált az egyházaknak nyújtott támogatás értéke. Ami a beruházásokat illeti: ha egy kórház építése durván 400 millió euróba kerül (a majdani kolozsvári regionális kórház építését és felszerelését 377 millió euróra becsülték), 5,7 milliárd lejből (1,2 milliárd euróból) legalább 14 kórház épülhetett volna. Csak az idei támogatásból (654 millió lej) épülhetett volna másfél regionális kórház. Ha Isten is úgy akarta volna. (Főtér)
ÁRNYÉKSZÉKBEN VERHETETLENEK VAGYUNK. Románia az utolsó helyet foglalja el az Európai Unió országai között a lakásban található illemhelyek számát illetően – derül ki az Eurostat adataiból. A felmérés szerint nálunk van a legtöbb árnyékszék az EU országai közül. A kinti illemhelyiségeknél az uniós átlag 2,4 százalék, Romániában ennek több mint tizenkétszerese, azaz 29,7 százalék. Ennél még Bulgária is sokkal jobban áll, ahol a lakosság 16,7 százaléka használ kinti vécét. A sorban Litvánia következik 12,2, Lettország 10,9, Észtország 6,1 és Magyarország 3,9 százalékkal. A lista másik végén Luxemburg, Spanyolország és Németország áll, ahol mindössze a lakosság 0,1 százaléka jár árnyékszékre. Ezeket az államokat követi Szlovénia, Görögország, Finnország, Csehország, Dánia, Ausztria, Ciprus, Olaszország, Franciaország, Portugália, Belgium, Szlovákia, Horvátország és Lengyelország. (Digi24.ro)
