Az 1980-as évek Romániájában folyó féktelen terrorról kellő hitellel és alapossággal való tudósítás céljával 1983. május 20-án létrejött Erdélyi Magyar Hírügynökség (Hungarian Press of Transylvania), az erdélyi magyarság nem hivatalos hírirodája négy, dátumhoz kötött jelentését közöljük mai História rovatunkban. A jelentések elérhetők a Transindex Adatbank rovatában.
A Kós Károly-centenárium rendezvényeinek betiltása
A hatóságok a Kós Károly-centenáriumra tervezett erdélyi rendezvényeket sorra betiltják. Ekként vették ki a Kós-megemlékezést a Kolozsvári Esték rendezvénysorozatából. Ugyanerre a sorsra jutott a kolozsvári Népi Egyetem tervezett előadása is. A Dolgozó Nő kolozsvári magazin már nyomdába került Kós-anyagát a cenzúra utasítására megsemmisítették. A Korunk nemzetközi tekintélynek örvendő lap anyagának szerkesztését pedig, további intézkedésig, felfüggesztették. Mint ahogy egy bukaresti kultúrpropagandista bizalmas „magyar” körben felvilágosításképpen megjegyezte, mindennek magyarázata „Kós Károly jobboldali voltában keresendő”. Ugyanebből a forrásból szivárgott ki, hogy épp most folyik a pártvezetés és az állambiztonság (Securitate) számára Kós Károly 1940 című írásának a román nyelvre fordítása, „mely hozzá fogja majd segíteni a pártvezetést, hogy új alapokra helyezze az erdélyi magyarsággal kapcsolatos hivatalos magatartás eddigi módszereit”. Ugyanez vonatkozik Mikó Imre 1940–1944 között mondott parlamenti beszédeire is. (1983/21. sz. jelentés, 1983. november 22.)
Feltehetően a Securitate ügynökei törtek be egy erdélyi magyar folyóirat szerkesztőségébe
1984. októberének végén a rendőrhatóságok által nem azonosított tettesek betörtek a marosvásárhelyi Új Élet hetilap szerkesztőségébe. A „betörők” mindent átkutattak, de csak egy, előzőleg a folyóirat szerkesztőségéhez eljuttatott memorandum szövegére, méginkább az aláírók névsorára voltak kíváncsiak. Ezt támasztja alá az is, hogy a betörés során a szerkesztőségből a szóban forgó tiltakozó memorandum kivételével semmi sem tűnt el. A dokumentum aláírói a magyarság és Románia többi nemzetisége elleni szaporodó támadások miatt tiltakoztak és követelték, hogy a terror ellenére a szerkesztőség nyíltan utasítsa vissza Bukarestnek a nemzetiszocializmus szellemében fogant politikai, irodalmi és ideológiai uszításait. (1984/61. sz. jelentés, 1984. november 22.)
A brassói könyvtárakból eltávolítják a magyar nyelvű könyveket. Az evangélikus egyházközség irattárát Bukarestbe szállították
Brassóban a városi, vállalati és iskolai könyvtárakból eltávolítják a magyar nyelvű könyveket. Az új keletű rendelkezés értelmében a könyvtárak egyelőre megtarthatják a magyar nyelvű szakkönyveket, de a szépirodalmi és társadalomtudományi köteteket át kell adniuk a vidék papírgyárainak bezúzásra. Beszámolók említik, hogy a könyvtárak és iskolák előtt az utcán néhol napokig állnak gúlában a magyar könyvek, várva a zúzdákból értük küldött teherautókat. Ugyanakkor a brassói evangélikus egyházközség értesítette hírügynökségünket, hogy az egyházközség irattárát – melyben a helybeli németség több évszázados anyakönyvi és történeti dokumentumait őrizték – elszállították Bukarestbe. (1986/80. sz. jelentés, 1986. november 23.)
750 középiskolás megtagadta az iskolai kitelepítést
Az idén ősszel Hargita megyében 750, a középiskola III. osztályát kezdő diák megtagadta a Kárpátokon túli, óromániai líceumokba való kihelyezést. Mint azt korábban már jelentettük, a Ceaușescu rezsim az 1988–1989-es tanév kezdetén minden eddiginél átfogóbb magyarellenes tanügyi programot indított el. E program első évében – tehát 1988-ban – a magyar nemzetiségű ipari és mezőgazdasági középiskolások 50 százalékát (az összes magyar nemzetiségű középiskolás 10 százalékát) Kárpátokon túli román líceumokba kívánják telepíteni. Ugyanakkor a magyar diákok helyére Moldvából és Dél-Romániából terveznek román nemzetiségű diákokat hozni. A terv és annak kivitelezése – melynek méltatlanul kevés figyelmet szentelt mind a magyarországi, mind pedig a nemzetközi sajtó – igen nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarok körében.
A diákáttelepítési akció Hargita megyében a következőképpen alakult: A program értelmében innen 1200 magyar diákot terveztek óromániai településekre kényszeríteni. Szeptemberben azonban csak 500 diák engedett a kényszernek. Közülük időközben – a fenyegetések ellenére – ötvenen visszaköltöztek, így 750 diák maradt otthon, akik viszont – a rendelkezések értelmében, mintegy büntetésül – nem tanulhatnak tovább, és nem is dolgozhatnak. Ugyanakkor a magyar diákok helyébe hozott románok sem érkeztek meg teljes számban, a megyében így 400 betöltetlen líceumi férőhely van, de ezekre a helyekre az otthon lévő 750 magyar közül senki sem iratkozhat be. A középiskolások helyzete a többi magyarlakta megyében is hasonló. Az elmúlt hónapokban a kilátástalan helyzet több érintett középiskolást késztetett az ország illegális elhagyására. (1988/72. sz. jelentés, 1988. november 23.)
Szerkesztette: Szekeres Attila