A Kárpát-medence kisebbségi magyar közösségeinek helyzetével ismerkedett Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja, aki az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MACISZESZ) meghívására érkezett Erdélybe háromnapos látogatásra.
Az ENSZ-diplomata kedd este Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetőivel tárgyalt, tegnap reggel találkozott az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőivel, akik a kommunista diktatúra idején államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának a leállásáról, a bíróság útján történő visszaállamosításról tájékoztatták.
Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a felbecsülhetetlen értékű Batthyáneum ügyét emelte ki. Mint ismeretes, a román állam elutasítja az ingatlan, valamint az értékes gyűjtemény visszaszolgáltatását, és a kedvező strasbourgi bírósági döntés ellenére sem sikerült előrelépni ezen a téren.
Kató Béla, az erdélyi református egyházkerület püspöke rámutatott: Románia nem tartja be a saját törvényeit a visszaszolgáltatások esetében, és ami még rosszabb, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét használva próbálják visszafordítani a folyamatot. Konkrét példaként a tíz éve visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének esetét emelte ki, amely nemrég végérvényes bírósági döntéssel visszakerült az állam tulajdonába. „Örülünk, hogy lehetőségünk van találkozni valakivel, aki meghallgat bennünket, kíváncsi a problémákra, hiszen lassan tíz éve, hogy a magyar egyházaknak nincs lehetőségük párbeszédet folytatni a román kormánnyal” – fogalmazott.
Veress Emőd egyházi jogász számadatokkal vázolta a helyzetet: a több mint 800 restitúciós kérésnek körülbelül felében született – kedvező vagy kedvezőtlen – döntés, azonban 2010-ben teljesen leállt a folyamat, és azóta a kérések 95 százalékát visszautasítják.
A zilahi Wesselényi-kollégium ügyében is évtizedek óta várnak a román állam kedvezőbb hozzáállására – mutatott rá a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület képviselője, Antal János.
Bálint-Benczédi József, az unitárius egyház püspöke és Gyerő Dávid főjegyző az elkobzott egyházi archívumok rendezetlen ügyére hívta fel a figyelmet. A restitúciós törvény csak az ingatlanokra vonatkozik, ezért az állam ma is csupán a visszaszolgáltatott ingatlanban található archívumokat szolgáltatja vissza, így az 1948-ban teherautókra pakolt és állami archívumokba átszállított iratokat az egyház nem kapta vissza, ezért ezeknek egy részéhez egyáltalán nincs hozzáférése.
Az evangélikus egyházat képviselő Fehér Attila püspökhelyettes arról számolt be a különmegbízottnak: az egyházaknak gyakran óriási erőfeszítésükbe kerül, hogy a jó állapotban elkobzott, majd leromlott állapotban visszakapott ingatlanokat felújítsák, konkrét példaként pedig a lerombolt marosvásárhelyi evangélikus templomot és a lelkészi lakást említette.
A kisebbségi jogok szakértője tegnap a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári épületében szervezett konferencián tartott előadást az ENSZ-nek a kisebbségiek emberi jogai védelmében végzett tevékenységéről. A konferencián a kárpátaljai, szerbiai, szlovákiai és erdélyi magyar közösségek politikai szervezeteinek képviselői, valamint erdélyi magyar jogvédő szervezetek vezetői tartottak előadásokat.
