Aggodalmának adott hangot Ana Brnabić szerb miniszterelnök tegnap, mert a bejelentések szerint jövő héten hadsereggé alakítják a koszovói biztonsági erőket. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.
Szerbia jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésébe, de nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert a katonaságnak nagyon elavult felszerelése volt – magyarázta Ana Brnabić. Megerősítette, hogy Szerbia katonailag semleges ország, „de szükség van hadseregre, mert ha valaki látja, hogy ebből a szempontból is erősek és felkészültek vagyunk, akkor ez egy indokkal több, hogy leüljön velünk és a kompromisszumokról tárgyaljon”. Ana Brnabić reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, de hozzátette, ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van. Aláhúzta, Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy valaki – jelen esetben Koszovó – újabb etnikai tisztogatásra készül.
A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint idén. A tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (mintegy 400 millió euró) jut.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát, lépésével milyen megállapodásokat hág át.
A koszovói biztonsági erők mintegy 2500 könnyűfegyverzettel rendelkező egyenruhásból áll, akiknek feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.
Az 1998–1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR tartózkodhat. A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor a NATO képviselői garanciát adtak arra is, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül.
