A jelenlegi olasz parancsnokság mandátumának jövő év közepén esedékes lejártát követően Magyarország pályázni fog a NATO vezetésével működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR parancsnoki pozíciójára – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Brüsszelben a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos ülését követően.
Ugyanakkor Magyarország megerősítette Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak tett korábbi ígéretét, amely szerint a hamarosan lejáró ciprusi ENSZ-misszióból felszabaduló kapacitás jelentős részét a NATO számára, koszovói és afganisztáni szerepvállalásának fokozására ajánlja fel – közölte a tárcavezető. Jelenleg 398 magyar katona szolgál Koszovóban, Magyarország a jövő nyárig legalább 60 fővel kívánja növelni az ott állomásozó katonái számát.
A miniszter elmondta, a NATO úgy döntött, hogy Bosznia-Hercegovina beadhatja első éves nemzeti programját a tagsági akcióterv keretében. Magyarország számára egyebek mellett a földrajzi közelség miatt fontos, hogy az országban stabilitás legyen. Ezért támogatta, hogy az ország beadhassa a csatlakozás első lépését jelentő nemzeti programját – közölte.
Macedóniával kapcsolatban kijelentette, az országnak már rég a NATO tagjának kellene lennie, eddigi teljesítménye ugyanis feljogosítja erre. Tájékoztatása szerint a jövő év első vagy második hónapjában, a Görögországgal fennálló névvita megoldását követően sor kerülhet a macedónok tényleges csatlakozására. Elmondta azt is, hogy kétoldalú megbeszélés keretében arról biztosította a macedón külügyminisztert, hogy Magyarország, ahogy korábban, továbbra is szívén fogja viselni az ország euroatlanti integrációs folyamatát.
„A történelem arra tanított meg bennünket, ha megoldatlan kérdések vannak a Nyugat-Balkánon, akkor abból általában nagy baj szokott lenni. Ezt jobb volna elkerülni” – fogalmazott. A legkézenfekvőbb megoldást erre az európai és az euroatlanti közeledés, az integrációs folyamatok felgyorsítása jelentheti – húzta alá.
