Az unitárius egyházközség 2009-ben kapta vissza a kommunista rezsim által elkobzott régi, úgynevezett alsó iskolaépületet, 2010 végén pedig az új iskola mögötti második felekezeti iskola és a hozzá tartozó negyven ár terület is visszakerült tulajdonukba. Nem volt könnyű ezt elérniük, mert a Sikó Imre által vezetett polgármesteri hivatal megpróbálta ellehetetleníteni ügyüket. Nem kevés energiát fektettek abba, hogy a kormánymegbízotti hivatallal elhitessék, az épületeket nem 1948 után, hanem 1933-ban államosították, s emiatt azokat nem kell természetben visszaadni. Az egyházközségnek azzal volt szerencséje, hogy megtudták, milyen bizonyító iratot állított ki a községi tanács, így még volt idejük pótlást benyújtani egy a birtokukban levő, 1949-ben nevükre kiállított telekkönyvi kivonattal, majd Maros megyei román ismerőseik pártfogásának köszönhetően fogadták őket a vagyon-visszaszolgáltatási hivatalnál, ahol rövid időn belül lehetővé tették, hogy az egyházközség birtokába vehesse elkobzott ingatlanjait.

A törvény megkövetelte, hogy a régi-új tulajdonos öt évig ne változtassa meg az ingatlan rendeltetését – amit az unitáriusok helyénvalónak is találtak, hiszen az épületeket elődeik iskolának szánták és akként is működtek mindig –, és szerződtek az önkormányzattal. A bér első pillanattól kezdve nehezen érkezett, sőt, arra is volt példa, hogy szinte egész évet fizettek ki visszamenőlegesen, majd amikor az első megállapodás 2014-ben lejárt, a Sikó Imre vezette hivatal nem kereste az új szerződéskötés lehetőségét: az egyházközség tizenkét, újabb megegyezést sürgető beadványára semmilyen válasz nem érkezett, de az ingatlant tovább használták. Hasonlóképpen elutasító volt magatartása akkor is, amikor a második épületre vonatkozó megállapodás 2016-ban lejárt.

Hogy a vita miatt a gyerekek érdeke ne sérüljön, az egyház nem fogott az iskola kilakoltatásába, de az elmaradt bevétel elmaradása miatt a bírósághoz fordultak. A jogorvoslati kérelmüket megalapozatlanságra hivatkozva elutasították. Kozma Albert szerint hibát követtek el azzal, hogy csak a brassói ügyvéd hírnevét nézték, s nem azt, mennyire lehet elkötelezett egy magyar egyház érdeke mellett. Nemrég egy csíkszeredai ügyvédnőt kértek fel, képviselje őket a törvény előtt, aki az elmúlt két év elmaradt bérleti díja mellett – egy ide vonatkozó, jobbnak ítélt törvényre hivatkozva – az előbbi időszak elmaradását is behajtaná. Azt már sikerült elérnie, hogy Sikó Imre Dorel Păcurar iskolaigazgatóval a lelkészi hivatalhoz menjenek, s elismerjék, szükség van a szerződésre, hiszen annak hiányában nem tudni, melyik félre milyen jogok és kötelezettségek hárulnak.

November 12-én a tanács is napirendre tűzte az iskola kérdését. Az ügyet lezáró határozat nem született, ám a jogai mellett kiálló egyházat többször is sértegették. A lelkész elmondása szerint volt, aki szóvá tette: az egyházaknak semmit sem kellett volna visszaadni, minden épületnek az állam kezében kellett volna maradnia, más szerint az egyház gyerekellenesen nyilvánul meg, amikor bért követel, Sikó Imre pedig azt hangoztatta, óvodát építtet, az iskola tetőterét beépítve bővíti az intézményt, s ha az egyház nem adja el az ingatlanokat a felkért becsüsük által megállapított értéken, akkor a tanulók két váltásban fognak tanulni, de nem látja értelmét, hogy bért fizessenek. „Mi igenis, a gyerekek érdekeit nézzük, amikor kiállunk igazunk mellett. Azt szeretnénk, hogy gyerekeink itthon, azon falak közt tanuljanak, amelyekért elődeik dolgoztak meg, éppen ezért célunk az, hogy felújított, modern és jól felszerelt legyen iskolánk. Ehhez azonban az szükséges, hogy a bért idejében és hiánytalanul megkapjuk. Híveink és különösen a szülők megértésében bízva tovább folytatjuk a küzdelmet az iskolánkért. Kell legyen igazság nem csak az égben, de a földön is!” – nyilatkozta Kozma Albert.

A Háromszék többször kereste telefonon Sikó Imrét, majd üzenetet is küldött, milyen témában szeretné megszólaltatni, és ismertetné álláspontját: megvan-e a tanácsban a szándék, hogy megbékéljenek az egyházközséggel és kifizessék az évek óta elmaradt bért; hajlandóak-e új szerződést kötni, esetleg új, a kebli tanács által is elfogadott értékbecslővel felértékeltetni az ingatlanokat, majd megvásárolni azokat. A polgármester nem reagált megkeresésünkre.