A nemzetközi közvélemény figyelmének felhívásával az Európai Parlamentben is folytatják a harcot a magyar egyházi vagyon visszaszerzéséért – derül ki Tőkés László sajtóirodájának közleményéből, mely beszámol az erdélyi, fideszes EP-képviselő Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsának elnökével közösen tartott budapesti sajtótájékoztatójáról.
Romániában hat éve leállt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, mi több, az igazságszolgáltatás olyan visszaállamosítási ítéleteket hozott, amelyek precedensként használhatók fel a már visszaadott vagyon elvételére – hívta fel a figyelmet Tőkés. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét is betöltő EP-képviselő ismertette: évtizedek óta küzd annak érdekében, hogy az erdélyi magyar egyházak elkobzott ingatlanjai visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz.
Románia már 2001-ben elfogadta a restitúciós törvényt, amely arra kötelezi az államot, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott vagyont – beleértve a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakét – természetben adja vissza, vagy ha ez nem lehetséges, fizessen méltányos kártérítést érte. Uniós csatlakozásakor ugyanakkor Románia vállalta, hogy felgyorsítja a restitúciós kérelmek elbírálását és az ingatlanok visszaadását. A mintegy 2500 egyházi ingatlanra vonatkozó kérelmeknek csupán felét vizsgálták meg, és alig több mint egyharmadukat adták vissza, a folyamat pedig több mint fél évtizede leállt. Ráadásul Bukarest a már visszaadott ingatlanok egy részét is igyekszik visszaállamosítani.
Nagy visszhangot váltott ki a Székely Mikó Református Kollégium ügye, de az erdélyi magyar arisztokráciának visszaszolgáltatott ingatlanvagyont is elkezdte visszaperelni az állam, legújabban pedig a háromszéki Ozsdola település közbirtokosságára vetett szemet a bukaresti pénzügyminisztérium.
Éppen ezért szükségszerű a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása, a törvényeket és a nemzetközi kötelezettségvállalást semmibe vevő román állami politika leleplezése. Emiatt Tőkés támogatja azokat a petíciókat, amelyeket az EP Petíciós Bizottságához nyújtottak be. Felvidéki kollégája, Csáky Pál közreműködésével – aki a Petíciós Bizottság alelnöke – közmeghallgatást hívnak össze, hogy dűlőre vigyék ezeket az ügyeket.
Lomnici Zoltán elmondta, az első petíciót 2012-ben fogadták be, de nyomban arról értesítették, hogy konkrét ügyben az EP nem kötelezheti a román hatóságokat. Ekkor perre vitte az ügyet, ám a végzés kimondja, hogy a Petíciós Bizottság nem hozhat kötelező határozatokat. Ezt követően nyújtották be a Székely Mikó Kollégium ügyét is bemutató petíciót, de a Petíciós Bizottság arra sem volt hajlandó, hogy politikai vitára bocsássa az ügyet. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyének a 90-es évek végén kormányrendelettel visszaadott Batthyáneum épületét bírósági úton próbálja elkonfiskálni az állam, ősszel két római katolikus iskola épületét államosították vissza, és félő, hogy ugyanerre a sorsa jut a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium épülete, amelyben az anyanyelvű oktatást jelentős magyar diplomáciai támogatással sikerült újraindítani.
